Sem az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, sem a Belügyminisztérium nem árulja el, hogy pontosan milyen típusú tartózkodási engedélyt kaptak az Afganisztánból a tálib hatalomátvétel elől kimenekített és Magyarországra szállított afgán állampolgárok – írja a Népszava. A lappal a főigazgatóság csak annyit közölt, hogy a nagyjából 400, Vámosszabadiban és Balassagyarmaton elhelyezett afgán esetében lezárult a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárás, és „engedélyező döntés született”.

A Népszava több forrásból úgy értesült, hogy a kimenekítettek vagy azok egy része „egyéb célú ideiglenes tartózkodási engedélyt” kapott. Akikről a lap tud, azok 90 napra kapták meg ezt, pedig elvileg öt évre adható, ám jóval korlátozottabb lehetőségeket nyújt, mint a menekültstátusz. Ilyet általában nem menekülteknek, hanem például itt tanuló külföldieknek adnak.

A cikk szerint a szakmában nyílt titok, hogy az üldöztetés elől kimenekítettek ügyében miért nem menekültügyi eljárást folytattak le Magyarországon: egy korábbi döntés értelmében a menedékkérőknek a kijevi vagy a belgádi magyar nagykövetségen kell kérvényzniük a menekültügyi eljárást, és Ukrajnában vagy Szerbiában kell kivárniuk, hogy pozitív jelzés esetén beléphessenek Magyarországra, ahol elkezdődhet a tényleges eljárás. „A sietve összekalapált új törvény alapján szinte lehetetlen Magyarországon menedékkérelmet benyújtani, és abszurd módon a kimenekítetteknek is belgrádi vagy kijevi procedúrán kellett volna keresztülmenniük, ha menekültstátuszt kértek volna” – írja a Népszava.

Mindössze négy menekültet fogadott be Magyarország az egy éve bevezetett rendszerben