Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Noha a 4 évvel ezelőtti gyakorlattal egyezően kétharmad-egyharmad arányú bizottsági helyeket ígért az ellenzéknek a Fidesz, ezt nem sikerült tartani. A frissen megalakult testületek némelyikében a tagság 72–75 százalékát a Fidesz–KDNP adja, ráadásul 15 bizottságról 11-nél csökkent az ellenzék befolyása, és jegyzőből is kevesebb lett az ígértnél. A Fidesz-frakció utóbb közölte: az arányokon hajlandóak változtatni, és további bizottsági helyeket adni az ellenzéknek, feltéve, "ha megfelelő" személyeket jelölnek.

Nem sikerült betartani Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető egyik első, ciklusnyitó ígéretét, miszerint a 4 évvel ezelőtti elosztáshoz hasonlóan osztja majd fel egymás közt a Fidesz–KDNP és az ellenzéki hét frakció a parlamenti helyeket, pozíciókat. A hvg.hu is megírta, hogy Kocsis április 27-én azt mondta, a kormánypártok fenntartják korábbi javaslatukat, miszerint a tisztségeket kétharmad-egyharmad arányban osztják el a kormányoldal és az ellenzék között, annak ellenére, hogy az ellenzékiek létszáma csökkent a négy évvel korábbihoz képest.

A Fidesz–KDNP ajánlatát Kocsis Máté korrektnek, mandátumarányosnak és fairnek nevezte. Ha az is volt, betartani nem sikerült.

Öt nappal később, a május 2-i alakuló ülésen szavazott is az új Országgyűlés a tisztségekről, ám mivel előzőleg az egyeztetéseken nem sikerült konszenzusos javalatra jutni a kétharmad-egyharmad arányú elosztás részleteiről, belső arányairól, a pozíciókat és személyeket végül Kövér László házelnök döntötte el, terjesztette be, és ezeket is szavazták meg. Noha előzőleg Kocsis Máté azt is mondta, hogy a baloldali pártok Kövért kezdik majd okolni, hogy nem kapják meg a kellő számú tisztséget, „pedig meg fogják”, ez a megállapítása is rosszul öregedett, mert nem kapták meg.

Letették az esküt a képviselők, Hadházy Ákost kivéve - percről percre a parlament alakuló üléséről

Ötödik alkalommal javasolta kormányfőnek az államfő Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP listavezetőjét a Parlament alakuló ülésén. Az ülésen az ellenzéki képviselők - Hadházy Ákos kivételével - letették az esküt, de ezután a DK, a Párbeszéd és a Momentum politikusai kivonultak. Áder János köztársasági elnök szerint a választás eredménye "politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen".

De sikerült? – kérdezhetnénk a fideszes Kovács Zoltán örökzöldjével, és ha végignézzük a május 2-i döntéseket a tisztségekről, látható, hogy nem sikerült a Fidesz–KDNP-nek betartania az ellenzéknek tett ígéretét. Még úgy sem, hogy a kormánypártok egyébként mondhatnák, hogy ők ugyan szántak bizottsági helyet az alakuló ülést egyébként a teljes ellenzékből egyedüliként végig bojkottáló független képviselőnek, Hadházy Ákosnak is, ő mégsem vállalt ilyen tisztséget. Valójában így sem stimmel az összevetés, mert Hadházy az előző ciklusban sem vállalt semmit, és az arányok így is rosszabbak lettek, mint eddig.

Sorállás volt egy Orbán Viktorral közös szelfiért a parlament alakuló ülésén
Veres Viktor

Kocsis Máté a kormánypártok nevében április 25-én azt ígérte, hogy 7 jegyzői helyet kap az ellenzék, aztán két nappal később már csak a 12 jegyzői hely felét, hatot ígért, de a 6 helyett is csak 5 jegyzői pozíciót kaptak, ráadásul egy sem jutott a DK-nak és a Párbeszédnek, viszont az MSZP-nek kettő is. Kocsis azt is ígérte, hogy kétharmad-egyharmad arányban osztják el a változatlan számú, 15 bizottság elnöki pozícióját, és meg is nevezte azt az ötöt, amit ugyanúgy ellenzéki vezethet, mint az előző ciklusban (ezek: a nemzetbiztonsági, a fenntartható fejlődés, a költségvetési, a népjóléti és a vállalkozásfejlesztési). Egyelőre ez sem teljesült, mert csak 4 elnöki posztot kaptak meg, a népjóléti bizottságét eddig még nem. (A nemzetbiztonsági testület vezetését pedig nem Novák Elődnek adta Kövér.)

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető megígérte, de nem sikerült tartani az arányokat
MTI / Kovács Tamás

A négy évvel ezelőttivel megegyező számú, összesen 198 bizottsági tag közül most 133 Fidesz–KDNP-s, ami 67,17 százalékos arány, míg az előző ciklusban 125 kormánypárti bizottsági tag dolgozott (63,13 százalék), vagyis az arányuk mintegy 6 százalékkal nőtt. A 15 bizottságból 11-nél nőtt a kormánypárti tagok aránya az ellenzékiekéhez képest, háromnál nem változott, és csupán egy bizottság volt, ahol valamelyest csökkent: a fenntartható fejlődés bizottságában az eddigi 70 százalék helyett már csak 66,67 százalékos a kormánypárti túlsúly.

Az egyik legnagyobb arányban a külügyi bizottságban szorult vissza az ellenzék: míg az előző ciklusban 12 tagból 7 Fidesz–KDNP-s politikus volt (58,34 százalék), most az eggyel kisebb létszám ellenére 8-ra nőtt a kormánypártiak száma, így az arányuk 72,73 százalékra hízott. Növelte szavazati arányát a Fidesz–KDNP az igazságügyi bizottságban is, ahol az előző ciklusban a 13 tagból 8 volt kormánypárti (61,54 százalék), most viszont úgy lesz ugyanígy 8 képviselője a Fidesz–KDNP-nek, hogy a testület létszáma 11 fő (72,73 százalékos is a túlsúlyuk). Ennél is nagyobb, 75 százalékos jelenleg a kormánytöbbség a honvédelmi és rendészeti, továbbá a nemzeti összetartozás bizottságában is.

Varga Judit miniszter és azóta lemondott államtitkára, Völner Pál egy korábbi bizottsági ülésen
Túry Gergely

A 15 bizottság közül csak kettőben nincs a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége. Az egyik nem is rajtuk múlik, mivel a mentelmi bizottság paritásos, tehát előírás a kormánypártiak és az ellenzékiek 50–50 százalékos aránya (ami 3–3 főt jelent). A másik a költségvetési bizottság, amelynek hagyományosan ellenzéki elnöke van és most csak 62,5 százalékos többsége van benne a kormánypártoknak – igaz, ez is több annál a 60 százaléknál, ami az előző ciklusban volt. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a 16 bizottsági tagból 10 tagot a kormánypártok adnak. És ha kétharmados nem is, de – a mentelmi bizottság kivételével – mindenhol erős többségi szavazati aránnyal bír a Fidesz–KDNP.

A nemzetbiztonsági bizottság fontos testület, de sokminden nem nyilvános, ami ott elhangzik
Túry Gergely

Mint arról a hvg.hu is írt, éppen emiatt merült fel egyébként a mostani alakuló ülés előtt is az, amit Hadházy Ákos már 2018-ban, az előző ciklus nyitányakor is javasolt, hogy az ellenzékiek ne vegyenek részt egyáltalán a bizottságok munkájában, ne vállaljanak jegyzői és alelnöki pozíciókat sem a Parlamentben. Érvelése szerint az ellenzékiek semmit nem veszítenének azzal, ha nincsenek jelen az egyébként is kormánypárti többségű bizottságokban, mivel „a parlamenti kétharmad mellett ezek csak látszatfunkciók, se beleszólásunk, se ellenőrző szerepünk érdemben nincs”.

Három út áll az ellenzék előtt: a járhatatlan, a küzdelmes, és ami eddig se jött be

Az ellenzékváltó Márki-Zay Pétert a leváltott ellenzékkel együtt váltották le április 3-án - a szereplők azóta is a helyüket keresik. A vesztes miniszterelnök-jelölt visszatér Hódmezővásárhelyre és talán új mozgalmat, pártot épít, miközben az ellenzék hat pártjának és félszáznál több leendő képviselőjének is új utat kell keresnie.

Az alelnöki, jegyzői megbízatás, a bizottsági elnöki, alelnöki és tagi tisztség azonban a képviselői alapilletményen felül pluszpénzzel, több százezres pótlékkal jár havonta. Ebből a pénzből az ellenzéki képviselők közül egyedüliként Hadházy nem kért, éppúgy, ahogy az előző ciklusban sem. Az alakuló ülés helyett a Kossuth téren fogadóórát tartó politikus korábban a hvg.hu-nak azt mondta: eddig sem vállalt semmilyen tisztséget, „a képviselői alapfizetésből is meg lehet élni”. Főleg úgy, hogy márciustól – a törvény által előírt módon – 106 ezer forinttal nőtt az alapilletmény, így már egy sima képviselői fizetés is havi bruttó 1,3 millió forint.

Elcsalt választásról és ellenzéki hibák sorozatáról beszélt Hadházy Ákos a Kossuth téren

Az alakuló ülést bojkottáló független politikus a Parlament előtt tartott fogadóórát.

Frissítés – 9:40

Cikkünk megjelenése után a Fidesz-frakció közleményben jelezte: fenntartják ajánlatukat, ami "korrekt, mandátumarányos és fair elosztást" jelent, és azt írták, "csúsztatás" torz arányokat emelegetni, mert "a bizottsági helyek és parlamenti tisztségek egy része még nincs feltöltve, várjuk, hogy a baloldal azokra megfelelő személyeket jelöljön". Vagyis közlésükből az derül ki, hogy hajlandóak további bizottsági helyeket és tisztségeket adni az ellenzékieknek, bár azt nem pontosították, hogy mit értenek "megfelelő" személyeken.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Letették az esküt a képviselők, Hadházy Ákost kivéve – ez történt a parlament alakuló ülésén

Ötödik alkalommal javasolta kormányfőnek az államfő Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP listavezetőjét a Parlament alakuló ülésén. Az ülésen az ellenzéki képviselők – Hadházy Ákos kivételével – letették az esküt, de ezután a DK, a Párbeszéd és a Momentum politikusai kivonultak. Áder János köztársasági elnök szerint a választás eredménye "politikailag és jogilag megkérdőjelezhetetlen". Az alakuló ülésen létrejött a 2 kormánypárti és 7 ellenzéki frakció, megalakították a parlamenti bizottságokat, megválasztották Kövér Lászlót házelnöknek. Az alakuló ülést percről percre tudósította a hvg.hu.

Lengyel Tibor hvg360

Nyit a Nemzet Játszótere: most milyen szerepet szán Orbán Viktor a parlamentnek?

Alakuló ülését tartja az új törvényhozás, amelyet egyesek a jogalkotás templomának, mások gombnyomogatók melegedőjének tartanak, Kövér Lászlót pedig néha egy kocsmára emlékezteti. Kérdés, mennyire lesznek jelen az ellenzékiek, milyen jogalkotási trükkökre, kétharmados módosításokra lehet számítani.