Óriási a hiány a gyógypedagógusokból, írja a keddi Népszava. Fehér Tibor gyermekpszichológus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja több olyan esetről is, tud, amikor egy sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyereknek heti két foglalkozást írtak elő, de azt a fejlesztő- és gyógypedagógus-hiány miatt nem kaphatta meg. Mitre-Károlyi Márta, a Pedagógusok Szakszervezetének Vas megyei elnöke pedig arról beszélt, hogy két éve nyugdíjba vonult, de most visszahívták a szakemberhiány miatt. Azt mondta, nagyon alacsony a fiatalok száma a szakmájukban, elsődlegesen azért, mert a pályakezdő gyógypedagógus-bér bruttó 260 ezer forint, bruttó 9-10 ezer forint gyógypedagógiai pótlékkal.

Bár a gyógypedagógusok és konduktorok száma 2010-hez képest nőtt – 5700-ról közel 10 ezerre – a foglalkozásra szoruló gyerekek számának növekedése ennél jóval ütemesebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanévre vonatkozó adatközlése szerint egy év alatt 92 800-ról 97 300-ra nőtt a SNI-s gyerekek száma – ez az elmúlt 12 évben sohasem ugrott ekkorát. Ráadásul a legjobban a súlyos tanulási zavarokkal küzdő gyerekek száma nőtt, 12 százalékkal voltak többen, mint egy évvel korábban: számuk 45 300. A KSH szerint a SNI-s gyerekek számának megugrása részben a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, de a szakemberek szerint más okok fontosabbak.

A Népszavának nyilatkozó szakértők szerint ebben nagy szerepe van a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak vagy az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyerek éretlenül került be az iskolába, és nem kapott fejlesztő oktatást – az ő helyzetükön tovább rontott a koronavírus. Az okok között szerepel az is, hogy egy 2018-as törvénymódosítás megszüntette a lehetőségét annak, hogy a nem tanulási zavarral, "csak" tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felmentést kapjanak egyes tantárgyakban az osztályozás alól.