A magyarok nagy többsége szerint az ukrajnai háború kitörése óta romlott Magyarország megítélése Európában, és egyre többen gondolják úgy, hogy nem lehetséges egyszerre jó viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal, mutatta ki a Publicus Intézet felmérése, mely a magyarországi felnőtt népességre nem, de életkor és iskolázottság szerint reprezentatív.

A Népszava által megrendelt kutatás szerint februárban a megkérdezettek 64 százaléka minősítette orosz agressziónak az Ukrajnában zajló háborút, áprilisban már csak 56 százalékuk - augusztusban aztán 63 százalékosra emelkedett vissza az arányuk (miközben 19 százalék szerint Oroszország inkább védekezik, 17 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni).

Éles határvonalat rajzol a meggyőződések közé a pártpreferencia. A fideszes szimpatizánsok csak 46 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország agressziót követett el, az ellenzékieknél ez 88 százalék. Agressziónak minősíti Ukrajna lerohanását továbbá a diplomások 80 százaléka és a budapestiek 77 százaléka.

48 százalékra nőtt azok aránya, akik elvárnák, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jelenleginél keményebben ítélje el Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. A fideszes szimpatizánsok lényegesen kevesebben (15 százalék) szeretnének keményebb fellépést látni a kormányfőtől, mint az ellenzékiek (88 százalék). Az Orbán-kormány háború előtti oroszbarát külpolitikájával februárban még 46-46 százalék volt elégedett, illetve elégedetlen, áprilisban 56 százalékosra nőtt az elégedettek aránya. Mára megfordult a trend: 50 százalék elégedetlen és csak 40 százalék elégedett. A kormány háborúra adott reakciójával februárban 60, áprilisban 66 százalék volt elégedett, amjd augusztusra az elégedettek tábora 42 százalékra esett, az elégedetleneké pedig 52 százalékra nőtt.

Az áprilisi 45-ről 29 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint lehetséges egyszerre jó politikai viszonyt ápolni az EU-val és Oroszországgal. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a háború kitörése óta romlott Magyarország megítélése Európában.