Átírta Pintér Sándor belügyminiszter a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtási rendelet 4. számú mellékletét, vagyis a terhesség megszakításához szükséges kérőlapot.

A hétfői Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet értelmében a kérőlap 2. pontja módosul: előírják benne, hogy az állapotos nőnek be kell mutatnia egy olyan, szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított leletet, amely rögzíti, hogy

az állapotos nő számára az egészségügyi szolgáltató a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatta.

(Frissítés: cikkünk előző verziójának leadjében azt írtuk, hogy a szívhang meghallgatását írja elő a rendelet, de ennyire pontosan nem fogalmaz a rendelet. A cikket korrigáltuk.)

A módosítást kiszúró 24.hu megjegyezte: a „magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt” bemutatását régóta igyekezett elérni Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa, aki májusban a parlamentben is felszólalt az ügyben. Erre Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára reagált, aki arról beszélt, hogy az ember életében a gyerek a legnagyobb ajándék, a kormány pedig 2010 óta a családbarát szemléletet tette a legfontosabbá, ami minden mutatóban eredményeket hozott. Dúró javaslatáról azonban nem beszélt.

A rendelet szeptember 15-én lép hatályba.

Mi köze a politikának ahhoz, hogy idehaza csökken a legális abortuszt támogatók aránya?

Idehaza hosszú évekig nemzetközi összehasonlításban is stabilan magas volt a legális abortusz támogatóinak aránya, ám az elmúlt néhány évben csökkenni kezdett. A magyar kormány következetesen tagadja, hogy hozzányúlna a terhességmegszakítás szabályaihoz, más országokban azonban vezetett már konkrét intézkedésekhez a populista-konzervatív családpolitika. Pedig a számok azt mutatják: ahol nagyobb a szigor, ott az abortuszok száma is magasabb.