Pénzmosásra irányuló összeesküvés miatt az Egyesült Államok is kérte a Budapesten júniusban elfogott Sergio Roberto de Carvalho kiadatását – derült ki azon a budapesti kiadatási tárgyaláson, amelynek az a tétje, hogy Brazíliának kiadják-e a nemzetközi kábítószerpiacon meghatározó figurának számító, éveken át álneveken bujkáló férfit.

Részben az amerikai kiadatási kérelem is az oka, hogy elhúzódhat a kiadatásról szóló döntés, de nemcsak ez, hanem az, hogy vannak még olyan iratok, amelyeket Braziliától nem kapott meg a magyar állam. A kiadatási eljárásról szóló tárgyalás végén a bíróság nem arról dönt, hogy Carvalhót kiadják-e, hanem arról, hogy kiadható-e. Magát a döntést Varga Judit igazságügyi miniszter hozza majd meg. És Vargának kell döntenie arról is, hogy Brazíliának vagy az Egyesült Államoknak adja-e ki Carvalhót.

A pénteki tárgyalási napon kiderült, hogy korábban nemcsak a védelem, de az ügyészség is több pontban hiányosnak ítélte a kiadatási kérelmeket, és indítványozta a tárgyalás leállítását, amíg a szükséges dokumentumokat beszerzik. A Fővárosi Törvényszéken megtartott kiadatási tárgyaláson egyébként pénteken Carvallho hozzátartozói is megjelentek, valamint magyar védője mellett öt másik, külföldi ügyvéd, köztük a vezető védő, aki szintén külföldi.

Ugyanakkor Carvalho nem jelent meg fizikailag a tárgyalóteremben, ő a Nagy Ignác utcai börtön egyik termében ült egy tolmács, és egy másik,magyar ügyvédnő kíséretében, megbilincselve. A bírónő kérdésére Carvalho azt válaszolta, akkor fogadná csak el a brazil kiadatási kérelmet, ha katonai börtönbe kerülne. A bírónő erre azt reagálta, hogy a gyanúsított nem tud feltételt szabni, ezt a bíróság úgy veszi, hogy nem járul hozzá a kiadatásához.

A bírónőnek arra a kérdésére, hogy hogyan érzi magát, azt mondta, romlott az egészségügyi állapota. „Részlegesen elveszítettem a jobb szememre a látásomat, amióta a börtönben vagyok" – válaszolta a bírónő kérdésére, és az is kiderült, hogy húsz kilót fogyott a fogvatartása óta. (Borítóképünk még júniusi elfogása után készültek, amikor a letartóztatásáról döntött a bíróság.) A szívére is panaszkodott, a börtönben csináltak egy szív ultrahangot, meg is állapították, hogy baj van vele, de további kardiológiai vizsgálatra lenne szüksége. Mellkasi fájdalmakra, hirtelen felgyorsuló szívverésre, izzadásra panaszkodott, emellett depresszióra is.

Carvalho, a brazil Escobar

AFP / Besenyei Gergely

Carvalhót az Egyesült Államok nem kábítószerkereskedelem, hanem pénzmosás miatt akarja felelősségre vonni, míg Brazília drogkereskedelemért. Ha az Egyesült Államoknak adnák ki, és ott bűnösnek találják, akkor ott húsz év börtönt is kaphat, ez a büntetés felső határa. Az igazságügyi tárca arról tájékoztatta az amerikaiakat, hogy tudja vizsgálni egyszerre az amerikai és a brazil kiadatási kérelmet – derült ki a pénteki tárgyaláson. Nem mellékes, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között van egy kétoldalú egyezmény, ez alapján az amerikaiak kiadatási kérelme elfogadhatónak tűnik formailag.

A tárgyaláson kiderült, hogy Belgium is elfogatóparancsot adott ki ellene, de csak akkor kérné a kiadatását, ha Carvalhót se Brazíliának, se az Egyesült Államoknak nem adnánk ki. A védelem részéről Novák Péter ügyvéd azt mondta, egyszerűbb lenne, ha Belgium eldöntené, mit is akar, és nem terhelné ezzel a „langyos megoldással" a magyar igazságszolgáltatást. Szintén a tárgyaláson derült ki, hogy az eljárás során több külföldi nyomozószerv, köztük az amerikai drogellenes hivatal, a DEA is meglátogatta a brazil férfit.

Carvalho ügyvédei azt szeretnék, ha a férfit bűnügyi felügyelet alá helyeznék. Ezt azzal indokolják, hogy Brazília nem sieti el a kért dokumentumok elküldését, ami nem jogszerű, Carvalhótól pedig nem várható el szerintük, hogy a késlekedés ideje alatt a börtönben legyen. Novák Péter azt mondta, az, hogy a DEA ügynökei is meglátogatták a férfit, a kihallgatás igénye szerinte azt jelzi, hogy az Egyesült Államoknak igazából nem a kiadatás, hanem az információszerzés a célja.

A védelemnek kulcskérdés volt eddig is, hogy a brazil (és amerikai) hatóságok időben elküldik-e a kért dokumentumokat. A védelem számára ugyanis kapaszkodó lehet, ha a külföldi hatóságok kicsúsznak a határidőből. A bírónő ezzel kapcsolatban egy fontos megállapítást tett. Eszerint ha a brazilok nem küldték volna el időre a kérelmet, akkor Carvalhót szabadon kellett volna engedni. De mivel a kérelem időben megjött, ezért maradt őrizetben, még akkor is, ha további kiegészítő dokumentumokra lenne szükség, amelyek eddig valóban nem érkeztek meg. Azaz a bírónő érzékeltette, hogy önmagában azért nem fogják szabadon engedni a drogbárót, mert még vannak olyan iratok, amelyek nem érkeztek meg. Ezzel a védelem is tisztában van, de szeretné, ha a fogvatartást legalább enyhítenék, például házi őrizettel. Ezt a bíró elutasította.

A brazil hatóságok azt nyilatkozták, hogy nincs politikai szála a Carvalho ellen felhozott bűncselekménynek. Carvalho ugyanis azzal védekezik, hogy az ellene indított eljárás politikai indíttatású, ügyvédje pedig azzal érvelt, hogy Brazíliában nem kapna tisztességes tárgyalást. Ezzel szemben a brazil hatóságok azt közölték a magyar állammal, hogy ha kiadják Braziliának a bűnözőt, akkor nem ítélik őt halálra, nem kínozzák meg, nem részesül majd megalázó bánásmódban, és a magyar hatóságok beleegyezése nélkül nem adják át vagy ki másik országnak. Azt is garantálják a brazilok, hogy ha végrehajtják a Brazíliaban kiszabott ítéletet, akkor Carvalho szabadon elhagyhatja Brazíliát.

A magyar rendőrség – a külföldi társszervek jelzése alapján – még június 21-én fogta el egy Vigadó téri étterem teraszán a világ egyik legnagyobb drogkereskedőjének tartott Carvalhót. A kalandos előéletű, számtalan álnevet használó, és az egyik személyazonosságával még a halálát is eljátszó bűnözőt a brazil hatóságok nemzetközi kábítószer-kereskedelem, maffiaügyek, csempészet, pénzmosás, okirat-hamisítás és emberölés miatt is keresték, az általa irányított bűnszervezet 45 tonna kokaint csempészett 2017 és 2019 között Dél-Amerikából Európába.

A hatóságok szerint ő (volt) a Brazíliából Európába tartó kábítószerexport egyik fő elosztója, Európa egyik legnagyobb kábítószer-kereskedője, aki elsősorban a paraguayi és bolíviai kábítószer-ellátók és az európai átvevők között játszott összekötő szerepet, emellett a drogból származó pénz tisztára mosásában is részt vett. A Carvalho által irányított bűnszervezet brazil kikötőkön, főként Santoson, Salvadoron és Natalon keresztül tengeri szállítással exportált kokaint Európába. A drogot belga, olasz, német, spanyol, portugál és francia kikötőkbe szállították.