Az AFP francia hírügynökség kedden riportot közölt a legatyásodott Magyarországról, ahol az egekbe szökő energiaárak miatt már tömegesen zárnak a közintézmények. A magyar olvasónak ez valószínűleg nem újdonság, hiszen a hvg.hu-n is beszámoltunk arról, hogy az iskolák már pokrócot kérnek a gyerekeknek, annyira hideg van a termekben, vagy hogy a közétkeztetésben már hetente többször kimarad a leves, mert a főzés is drága. Arról nem is beszélve, hogy a közintézmények adósságállománya egy hónap alatt példátlan módon 42 milliárd forinttal nőtt.

„Már most pokróc kell az iskolába, télen kabátban fognak ülni a gyerekek?"

A legtöbb köznevelési intézményben már eddig is alapállapot volt, hogy a szülőktől kértek WC-papírt, zsebkendőt, szalvétát, de akár szappant és krétát is. A lista az elmúlt hónapokban azonban jócskán bővült. Sok egyéb mellett bekerültek a pokrócok és a tisztítószerek is.

A francia hírszolgáltató riportja Székesfehérváron készült, ahol – mint megjegyzik – a fideszes Cser-Palkovics András polgármester beszél nekik arról, hogy a magas energiaárak miatt muszáj volt bezárni a fehérvári stadiont. "A legmodernebb területek – Orbán Viktor jobboldali nacionalista miniszterelnök 12 éves hatalmának szimbólumai – is szerepelnek azonknak az épületeknek a hosszú listáján, amelyek már nem képesek megbirkózni az emelkedő energiaárakkal a közép-európai országban" – írja a cikk a stadionokra utalva. 

A stadionok mellett írnak a könyvtárak, színházak és uszodák téli zárva tartásáról is. "A közösségi terek alkotják a várost. Senki nem örült az intézkedéseknek, de elfogadták, hogy szükség van rájuk" – mondta Cser-Palkovics az AFP-nek. Cser-Palkovics elmondta, hogy a tervek szerint a csak 2018-ban épült stadion január közepén újranyitható.

A lap beszámolója szerint a magyarországi infláció októberben elérte a 21,6 százalékot, ami 1996 óta a legmagasabb, az EU-ban pedig a harmadik legmagasabb az Eurostat adatai szerint. Hozzáteszik, hogy az áremelkedés megfékezését célzó, az alapvető élelmiszerek és üzemanyagok kormány által előírt árplafonjai hiányhoz vezettek egyes üzletekben és benzinkutakon.

A cikk szerint a recesszió közeledtével – a GDP 0,4 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben – több mint 14 milliárd eurót (körülbelül 5700 milliárd forint) tartanak vissza az uniós források a korrupciós és jogállamisági aggályok miatt. Erre rímel a kormány propaganda kampánya is, ami a cikk szerint óriásplakátokon azzal vádolja az EU-t, hogy "a brüsszeli szankciók tönkretesznek bennünket", míg a kormány háztartásokhoz küldött "nemzeti konzultációs" felmérése a szankciókkal szemben kritikus kérdéseket tesz fel.