Mintegy három tucat, több mint 10 évig a nyilvánosság elől sikerrel elzárt kormánydöntés tartalma derülhet ki hamarosan, miután a Fővárosi Törvényszék március 17-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a hvg.hu-nak adott igazat a kormányzattal szemben.

Orbán Viktor miniszterelnök - nem titkolhatók tovább az amúgy sem titkos kormánydöntések

Veres Viktor

A hvg.hu még tavaly augusztusban indított közérdekűadat-pert, miután a kormányzat nem volt hajlandó kiadni több tucat, eddig nyilvánosságra nem hozott döntését lapunk közérdekű adatigénylésére, holott ezek az úgynevezett „kétezres” kormányhatározatok nem titkosak.

Nem tudni, mi áll ezekben a határozatokban, mert ugyan minősített adatot nem tartalmaznak, így elvileg semmi nem indokolná a rejtegetésüket, mégsem lehet rákérdezni ezekre például a „Mit miért tesz a kormány?” címmel meghirdetett kormányinfókon, mert azt sem tudni, hogy léteznek.

Annyit lehet tudni, hogy hány darabot hoz belőlük a kormány, a darabszámot ugyanis elárulják. A hvg.hu tavaly április végén kérdezett rá legutóbb, így derült ki, hogy a 2010-es kormányváltás óta addig összesen 1836 ilyen, a nyilvánosság elől rejtett, „kétezres” döntést hozott a kormány.

Csoportkép idén februárban, a kihelyezett kormányülés után Sopronbánfalván

Miniszterelnöki Sajtóiroda

Az elmúlt 13 év tapasztalata, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Fontos különbséget tenni ugyanis a nyilvános és a titkosított (hivatalosan: minősített) kormányhatározat között, ebben a négyjegyű sorszámuk segít:

1. vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket,
2. vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik,
3. vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő, hanem az érintettek részére közvetlenül megküldött döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért kétezresek.

A hvg.hu az utolsó kategóriába tartozó, kétezres határozatokra volt kíváncsi, közadatigényléssel próbálta is ezeket korábban kikérni. Ám a kormányzat előhúzta gyakori gumihivatkozását: ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.

Lapunk tavaly tavasszal a szokásos darabszám-statisztika mellett ezért kikérte a konkrét határozatokat, amelyeknél letelt ez a bizonyos 10 év. Vagyis 2010-ből 14 db, 2011-ből 19 db döntést, a 2012-es 10 db-ból pedig azokat, amelyek az április végi adatigénylés időpontjáig születtek.

Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg

Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi. Minden napra jutott tavaly csaknem két olyan kormánydöntés, amelynek tartalmáról - bár lehet, hogy ezrek vagy akár milliók életét is befolyásolhatja - semmit nem tudunk, hiszen mind úgynevezett kétezres besorolású kormányhatározat.

A kormányzat 90 napos időhúzás után a kért konkrét határozatok kiadását ismét megtagadta, hiába járt le ezeknél a korábban általuk hivatkozott 10 éves időkorlát. Az elutasítás indoka ezúttal az volt, hogy „új, minőségileg más adatot” kellene előállítaniuk, erre pedig a törvény szerint nem kötelesek.

Ez a kifogás eléggé átlátszó, hiszen a 2010-es és a 2011-es évből például semmilyen új adatot nem kellene létrehozni, csak az adott évben született összes határozatot egy az egyben át kellene adni, a 2012-es 10 db közül pedig kézzel leválogatni néhányat a dátum alapján. Ez talán 10 perces munka.

Alighanem az adatok kiadását megtagadó Miniszterelnöki Kormányiroda sem érezte elég erősnek ezt a kifogást, mert a bírósági eljárásban már teljesen mást adott elő érdemi védekezésként. Egy 2006-os alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, miszerint a kormány ülései nem nyilvánosak.

Kormányülés a Karmelitában - köztük marad

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ebből pedig a bíróságon előadott kormányzati érvelés szerint az is következik, hogy a nem nyilvános kormányülésen hozott olyan kormányhatározat sem nyilvános – így nem is adható ki közérdekű adatként – amelynek a Magyar Közlönyben való közzétételét kifejezetten nem írja elő jogszabály.

Ám ezt a hivatkozást nem fogadta el a perben a bíróság, így a nem jogerős ítélet szerint – ez ellen lehet még persze fellebbezni az Ítélőtáblához – a kormányzati szervnek ki kell adnia a kért határozatokat. A március 17-i ítélethirdetés szóbeli indokolásában dr. Sarkadi Anikó bíró jelezte:

• A bíróságnak egy ilyen, közérdekűadat-perben csak azt kell vizsgálni, hogy az Alaptörvény, valamint a közérdekű adatokról is szóló Infotörvény szerint van-e jogszabályi akadálya a kért adatok kiadásának, és ezek alapján nincs ilyen akadály.
• Az Infotörvény amúgy sem ismer olyan fogalmat, hogy „nem nyilvános adat”, és bár tételesen leírja, hogy milyen esetekben tagadható meg a közérdekű adat kiadása, a bíróság szerint ez alapján „nem állnak fenn a kiadás korlátozhatóságának feltételei”.
• Az alperes kormányzat által hivatkozott alkotmánybírósági döntést a törvényszék nem veheti figyelembe, mert az nem jogszabály, amúgy pedig a konkrét ügyre nem is lenne vonatkoztatható, mert csak a kormányülések nyilvánosságáról szól.

A hvg.hu által most nem jogerősen megnyert per azt jelenti, legalább néhány döntésről kiderülhet, mit tartalmaz. Ám az Orbán-kormány folytathatja a döntései nyilvánosság elől elzárását, és továbbra is igaz lesz, hogy alapvetően a véletlenen, kiszivárogtatásokon múlik, hogy mi és mikor derül ki.

Néhány korábbi, a kormány akarata ellenére nyilvánosságra került kétezres döntés:

• A 2117/1994-es kormányhatározat rendelt el az 1995-ös évre „bértömegnövelési stopot” a MÁV Rt-nél, továbbá kilátásba helyezte több ezer kilométer vasútvonal bezárását.
• 2016-ban véletlenül szivárgott ki, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
• Egy EU-s közbeszerzési iratból derült ki, hogy a 2018/2016-os határozat alapján bízták meg Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárdos PR-munkával.
• Kétezres határozat teremtette meg a „költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy 38 milliárd forintot kapjon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
• Ilyen határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019-ben az állami leépítési hullámban küldtek el a közigazgatásból, innen értesültek a létezéséről.
• Egy kétezres kormányhatározat rendelkezett 2020 elején a Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről. Ez is onnan derült ki, hogy a dolgozókkal közölték.
• Tavaly ősszel a 2257/2022-es határozat alapján rendeltek el egy hónapra „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása” érdekében kifizetési stopot a kormányzati szervek zöménél.

A legutóbbi ismert kétezres döntés, a tavaly szeptember végi „kifizetési stopos” sorszáma, a 2257 arra utal, hogy az év első 9 hónapjában 257 ilyen határozatot hozott az Orbán-kormány. Ezzel a 2010-es kormányváltás óta 2022 év végére összesen 2000 fölé nőhetett az ilyen határozatok száma:

A kétezreseknél is izgalmasabbak a már említett minősített, háromezres kormánydöntések. Ezeknél a titkolózásnak legalább van jogos alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük. Ezeket akár 90 évre is titkosíthatják. Itt írtunk róluk legutóbb:

Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit évtizedekig nem fogunk megismerni

Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány - már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.