„Április 8-án találta meg búvárunk az M273-as néven ismerté vált farkas jeladóját a Hernád folyóban. A kutatást az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai és a rendőrség koordinálta, és részt vett benne a katasztrófavédelem búvárszolgálata is” – jelentette be a Pest megyei Kutató-Mentő Szolgálat a Facebook-oldalán.

A szolgálat munkatársai a nyomozás érdekeivel indokolták, hogy miért vártak bő egy hónapot a jeladó megtalálásának bejelentésével. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a hvg.hu az ügyre rálátó forrásokból már korábban is arról értesült, hogy előkerült a folyóból a farkas jeladója.

„A folyó vizsgálatát követően egy különleges, de környezetre ártalmatlan szerrel megfestettük a folyamot, hogy láthassuk azt, hogy merre veti ki magából a hordalékot. A festés által kirajzolódó terület egybe esett azzal a résszel, ahonnan a szakszolgálat és nemzeti park szakemberei bemérték a nyakörv rádiós jeladójának a jeleit. Itt egy kb 50 méter széles folyószelvényre lehetett leszűkíteni a kutatási területet a rohanó Hernád folyóban. Búváraink párhuzamosan a megfestett területeket kezdték el átvizsgálni a folyam két oldalán. A kutatás sikeresen zárult, és a jeladót átadtuk a hatóságoknak” – írják.

Mint korábban mi is beszámoltunk róla, amatőr vadász lőtte ki azt az M237 jelű farkast, aki Svájcból érkezett Magyarországra. Az ügy körülményeit szakértőkkel az alábbi írásunkban jártuk körbe:

„60-70 méterről, távcsővel nem illik elnézni egy farkast"

Mi vezethet oda, hogy fokozottan védett állatra lőjön valaki? Életszerű, hogy más fajnak nézi? Miből fakadnak a hazai tájakra visszatérő nagyragadozókkal kapcsolatos konfliktusok? Valóban ilyen minden vadász? Egy természetvédővel és egy vadásszal igyekeztük körbejárni a svájci farkas, M237 feltételezett kilövésének kérdéskörét. Az biztos, kevés hasonló eset kerül napvilágra, és a bizonyítás is nehéz.