„Egyedül vagyunk. Számunkra ez elvi kérdés, de a többi 26 ország hatalmi kérdést csinál belőle. Sajnos ez egy nehéz helyzet” – mondta Ukrajna támogatásával kapcsolatban Orbán Viktor a Le Pointnak adott interjújában, amelynek a szövege a miniszterelnök honlapján is olvasható.

Orbánt a február 1-jei csúcs előtt kérdezték, ahol Ukrajna támogatása a tét, és amit Orbán legutóbbi vétója miatt kellett összehívni.

A beszélgetésben rákérdeztek a Financial Timesban megjelent tervezetre is, ami arról szól, hogy az Európai Tanács olyan tervet dolgozott ki, amelynek értelmében Brüsszel teljesen elzárná a pénzcsapot Magyarország felé, ha az nem szavazza meg a Kijevnek szánt 50 milliárdos uniós támogatást.

A magyar kormány a korábbi elutasító álláspontjáról ugyanakkor szombaton egy kompromisszum irányába mozdult el, eszerint hozzájárulnának ahhoz, hogy mégis a központi költségvetésből támogassák Ukrajnát, ám a konkrét részösszeg folyósításáról minden évben szavazást szeretnének, a finanszírozást egyhangú döntéshez kötve.

Orbán arról beszélt a francia újságírónak, hogy az Európai Tanácsban kialakult helyzet és az uniós pénzcsapok elzárásának veszélye ellenére nem változtatott az álláspontján, szerinte a Financial Timesban

egy zsarolási kézikönyv jelent meg.

Továbbra is úgy gondolja, hogy a katonai megoldás nem hoz békét Ukrajnában és továbbra sem tartja jó ötletnek 50 milliárd eurót négy év alatt odaadni az országnak. Az interjúból ráadásul az is kiderül, hogy ezt a pénzt ő legszívesebben az unión belül tartaná.

„Ennyi pénzre az európaiaknak is szükségük van. Európában egyre jobban szenvedünk a gazdaság gyenge teljesítményétől. Ez a pénz nagyon hasznos lenne az európai népeknek, a franciáknak, a németeknek, a magyaroknak, a lengyeleknek” – mondta.

A miniszterelnök akkor sem jött zavarba, amikor az újságíró azzal szembesítette, hogy a többi uniós tagállam talán azért nem akar évente újra szavazni Kijev támogatásáról, mert azt a tanács zsarolásában már komoly múlttal rendelkező Orbán újabb engedmények kicsikarására használná fel.

„A mi álláspontunk az, hogy ez nem a vétóval való zsarolásáról szól” – vezette fel Orbán, majd részletesen kifejtette, hogy miért szól arról mégis, hiszen szerinte az volna a „tisztességes és észszerű”, hogy Magyarország minden évben lehetőséget kapjon arról dönteni, hogy folytatódjon-e Ukrajna támogatása vagy sem.

A háborúval és a nemzetközi politikával kapcsolatban elmondta, amit már 2022 októberében is kijelentett egy berlini sajtórendezvényen, miszerint csakis Donald Trump képes megállítani a háborút.

A béke neve: Donald Trump

– közölte.

A jogállamisági vitával kapcsolatban azt mondta, ilyen vita nincs, hiszen az Európai Bizottság a közbeszerzési- és az igazságszolgáltatási rendszerre is azt mondta, hogy rendben vannak, így Brüsszel politikai megfontolásból kénytelen volt új frontot nyitni a migráció és a gender témaköreiben.

Persze itt a miniszterelnök egy kicsit kénytelen volt görbíteni a valóságon, lévén, hogy a gyermekvédelminek nevezett, valójában melegellenes törvényt régóta problémásnak tartja az Európai Bizottság és az uniós tagállamok többsége is, még per is indult Magyarország ellen miatta. Sőt, a kedvezőtlen európai visszhangok adták a táptalaját annak a kampánynak is, aminek a vége a választásokra időzített, végül érvénytelen gyermekvédelmi népszavazás lett.

Ugyanaznap lehet a választás és a "gyermekvédelmi" népszavazás

Melegellenes indulatokra fűzheti fel a választási kampány hajráját a Fidesz, így próbálva megosztani az ellenzéket. Ehhez persze úgy kell időzíteniük a dolgokat, hogy egy napon tartsák a kormány kezdeményezte „gyerekvédelmi" referendumot és a jövő évi parlamenti választást; erre azonban minden esély meg is van.