Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

A kormány javaslatára az Országgyűlés kétharmados többsége dönt majd a hosszabbításról a jövő héten kezdődő tavaszi ülésszakban.

„Annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a kormány a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbítására tesz javaslatot” – a két éve kezdődött háború mellett ezzel indokolja az Orbán-kormány a különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzetet újabb fél éves meghosszabbítását.

A kormany.hu-ra szerdán felkerült igazságügyi minisztériumi törvényjavaslat-tervezet jó előre gondoskodik a hosszabbításról, hiszen a tavaly novemberben megszavazott szintén 180 napos módosítás majd csak május 23-án jár le, onnantól tolnák ki a veszélyhelyzetet egészen november 19-ig.

A hosszabbítással már két és fél évesre biztosan elnyúlik a háborús veszélyhelyzet, amely kifejezéssel akkor ismerkedett meg a széles nyilvánosság, amikor a speciális állapot Orbán Viktor miniszterelnök 2022. május 24-i, drámai hangulatú videóüzenete után pár órával, éjféltől először életbe is lépett:

A háborús veszélyhelyzet komolyan hangzik, és az is. A veszélyhelyzet egyike az Alaptörvényben rögzített különleges jogrendi kategóriáknak, mellette még kettő van, a hadiállapot és a szükségállapot. Közös a háromban, hogy ezek idején jogilag speciális körülmények érvényesek:

kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, és jelentősen kibővül a kormány jogköre: kormányrendeletekkel hatályos törvények rendelkezései átmenetileg felülírhatók, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők.

A három különleges jogrend közül a veszélyhelyzet a leggyengébb, mert a hadiállapotot tényleg csak háborús helyzet, főleg külső fegyveres támadás esetén lehet elrendelni, szükségállapot pedig főleg a puccskísérletként leírható komoly konfliktus esetén léptethető életbe.

A hvg.hu már többször írt róla, hogy mióta háborús veszélyhelyzetben élünk, azóta az Orbán-kormány aktívan él is a felhatalmazás jelentette rendeleti kormányzás jogi lehetőségével. Erre nem véletlenül kapott rá a kabinet, hiszen gyakorlatilag korlátlan hatalmat jelent az Országgyűlés megkerülésével. Hiába adott a Fidesz–KDNP-s többség,

ezzel győzte le Orbán Viktor az időközben lassúvá és nehézkessé vált törvénygyárat – innentől még egyszerűbbé vált a kormányzás.

Ennek megfelelően Orbán Viktor és kormánya az elmúlt lassan két évben a háborúra hivatkozva egyre gyakrabban kormányrendeletekkel írt át törvényeket, hirdet ki a veszélyhelyzeti döntéseket. Arról, hogy miként élnek vissza ezzel a lehetőséggel, az egyéves évforduló alkalmából itt írtunk:

Egyéves a háborús veszélyhelyzet, amit arra használ a kormány, amire esküdözött, hogy nem fogja

Bő egy éve, május 24-én éjfélkor lépett életbe az új különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzet. Addig a Covid-járvány miatt volt, azóta az ukrajnai háború miatt van ilyen. Egyikre sem lett volna igazán szükség, de közös bennük, ami miatt mégis életbe léptek: biankó felhatalmazás a kormány szinte bármilyen döntésére.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!