Elfogadta az Országgyűlés kedden a kormány és a Fidesz “gyermekvédelmi” jogszabály-csomagjának több elemét, köztük a februárban egyszer már „készre jelentett”, majd alkotmányossági aggályok miatt átdolgozásra visszavont, “A gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló törvényt. Ez a pedofil jellegű bűncselekményekkel, az ilyen elkövetőkkel kapcsolatos szigorításokat javasol, és büntetné, ha valaki nem jelenti a hatóságoknak egy gyerek veszélyeztetését.

Ez alapvetően nem vonatkozott azonban az egyházi személyekre, de egy kapcsolódó fideszes módosító javaslat őket is bevonta a jelentési kötelezettségi és a büntethetőségi körbe, ám kivételt tett a papokkal, ha gyóntatnak. A kormánypártok végül úgy döntöttek, hogy ez utóbbi részt nem támogatják, de   

ettől még kívül esik majd a jelzőrendszeren a gyóntató pap. 

Az egész törvénycsomag amúgy kevésbé tűnik a gyermekvédelmi rendszert javító, a pedofil bűncselekményeket hatékonyabban megelőző változtatásnak, inkább jelzik azt, hogy ez a Fidesztől amúgy sem idegen szigor, fenyegetés és erő hármasának alkalmazásával, “közkívánatra” letudott “hangulatjavító” jogalkotás. A törvény reflektál a bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekményekre és az ezért elítélt igazgatót mentegető helyettes, K. Endre kegyelembotrányára.

Se elévülés, se “tiszta lap”, se feltételes

A pedofil elkövetőkre vonatkozó szigorítások nyilvánvalóan találkoznak a társadalom nagy részének támogatásával, igényével, és a Fidesz által amúgy is kedvelt rendpárti kormányzás jellegét erősítik. Alighanem közvélemény-kutatások eredményei alapján is kerültek bele ezek a szigorítások a törvényszövegbe:  

• nem évülnek el a pedofil jellegű szexuális bűncselekmények,   

• az elkövetők soha nem kaphatnak erkölcsi bizonyítványt,   

• nincs feltételes szabadlábra helyezés,   

• nincs reintegrációs őrizet,  

• a külföldön pedofíliáért elítélt magyarok is bekerülnek a pedofil-adatbázisba  

A fenti listából az első szigorítás azt célozza, hogy a pedofil bűncselekmények elkövetői hosszú idő elteltével se ússzák meg a felelősségre vonást. Az elévülési idő letelte ugyanis a büntethetőséget kizáró ok a legtöbb bűncselekmény esetében. A pedofil bűncselekményeknél ezen egyszer már szigorítottak. Éppen 10 éve, szintén kormánypárti javaslatra egyhangúan, ellenzéki támogatással döntöttek erről.   

Azóta a Btk. részlegesen kizárja az elévülést a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, 5 évnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknél, ha a sértett a 18. életévét nem töltötte be. Ezek közé tartozik a szexuális erőszak, szexuális visszaélés és a szeméremsértés, amelyekre a köznyelv a pedofil bűncselekmény kategóriát használja, noha a magyar jog ilyen fogalomkört nem is ismer.   

Most ezt, a 2014-es szigorítást szigorítanák tovább a jelenlegi 5 éves büntetési tételre vonatkozó minimum eltörlésével úgy, hogy teljesen kizárnák a pedofil jellegű bűncselekményeknél az elévülést. Ezzel az ilyen cselekmények bármikor büntethetők lennének – éppen úgy, ahogy például az emberölés vagy az emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekmények. Vagyis   

a gyilkossággal azonos szintre emelnék a pedofil bűncselekmények büntethetőségét, de nem a büntetés nagysága, hanem az elévülés kizárása szempontjából.   

A most elfogadott törvény szerint pedofil bűnöző nem kaphat erkölcsi bizonyítványt. Pontosabban „tiszta” erkölcsi bizonyítványt nem kaphat, miközben most bizonyos idő után kaphat, ha letöltötte a büntetését. További szigorítás, hogy a bűnözők akkor is bekerülnek a pedofil-nyilvántartásba, ha magyarként külföldön követtek el ilyen cselekményt. Szigorítás az is, hogy pedofiloknak nem jár könnyített, reintegrációs őrizet sem.  

Általános, a pedofil bűnelkövetőkre vonatkozó új szabály, hogy még jó magaviselet esetén sem bocsáthatók majd feltételes szabadlábra. Ebben sokáig nem volt egységes a kormány és a Fidesz álláspontja. Míg Tuzson Bence igazságügyi miniszter korábban olyan tervről beszélt, hogy egy pedofil elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt meghallgatják az áldozatát, végül a szigorúbb Kocsis-féle változat győzött. 

A csomag harmadik eleme egy preventív jellegű javaslatkör. Ez lehetővé teszi például, hogy a szülők a szolgáltatóknál korlátozhassák a gyerekeik számára elérhető internetes felületeket, tartalmakat – igaz, ez már tíz éve létező gyakorlat. Új elem viszont, hogy reagál az egyre elterjedtebb, gyerekeket érintő internetes zaklatásokra. E csomag zárószavazása nincs tervben egyelőre, a parlament előtt parkol jó ideje. 

Elfogadta viszont kedden az Országgyűlés a “gyermekvédelmi” jogszabály-csomag másik elemét, a sorrendben már 13. alaptörvény-módosítást. Bár legutóbb alig fél éve változtatták meg a szöveget, most a Fidesz–KDNP-s kétharmad az éppen aktuális politikai céljai mentén újra átírja. Ezzel nemcsak az államfő jogköreit csorbítják, hanem 

az Orbán-kormány elhatározásából, és éppen a kegyelembotrány hatására, hamarosan teljesen kontrollt vesztett lesz a rendszer.