Az ide nyár közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg, ebből 13 hajnali melegrekord volt.

A rekordok sorozata július 9-én kezdődött, amikor Baja Csillagvizsgáló meteorológiai állomáson 38,1 Celsius-fokot mértek, ezen a napon a korábbi rekord 37,9 fok volt, amit 2011-ben Pécs Egyetem állomáson rögzítettek. Másnap megdőlt az országos hajnali melegrekord: Fonyódon és Szeged belterület állomáson mindössze 25,3 fokig süllyedt a hőmérséklet, ezen a napon a korábbi rekord 24,4 fok volt, amit Pécs Árpádtetőn rögzítettek 2011-ben.

Július 11-én hajnalban Bodán 26,9 fokot mértek (a korábbi rekord 24,8 fok volt, ezt Szekszárd Palánkpusztán rögzítették 2017-ben), a fővárosban, Lágymányoson pedig 25,6 fokot (itt a 2012-es, 23,0 fokos hajnali melegrekord dőlt meg). Napközben Kelebián 40,0 fok volt a legmelegebb órákban (az erre a napra vonatkozó korábbi rekord 38,5 fok volt, amit Szerepen rögzítettek 1922-ben), Újpesten pedig 38,5 fok, ami új fővárosi rekordot jelentett (a korábbi csúcsot, 37,5 fokot 1968-ban mérték Kamaraerdőn).

Az éjszaka sem hozott felfrissülést: július 12-én hajnalban szintén megdőlt az országos reggeli melegrekord, Pécs egyetem állomáson ugyanis 25,8 fok volt a leghűvösebb órákban (a korábbi rekordot, ami 0,8 fokkal volt alacsonyabb, 1951-ben mérték a fővárosban, a gellérthegyi állomáson). Napközben ismét rendkívüli forróság uralkodott az ország nagy részén, Kelebián pedig 40,4 fokig melegedett fel a levegő (a korábbi, 38,9 fokos rekordot 1922-ben jegyezték fel Eger és Szerep állomásokon), Újpesten pedig 38,1 fokot regisztráltak (a fővárosban az erre a napra vonatkozó korábbi rekord 36,7 fok volt, amit Budatétényben mértek 1959-ben).

Július 13-án ismét megdőlt a fővárosi és országos hajnali melegrekord: Dunaújvárosban 25,6 fokot mértek, a fővárosban Ferihegyen és Lágymányoson pedig 24,4 fokot. A korábbi országos hajnali melegrekord 24,2 fok volt, amit 1991-ben a fővárosban a Széchenyi-hegyen, valamint 1894-ben Szegeden mértek, az erre a napra vonatkozó korábbi fővárosi hajnali melegrekordot – 24,2 fokot – pedig 1991-ben a Széchenyi-hegyen rögzítették. Napközben ismét Körösszakálon volt a legmelegebb, ahol 40,6 fokig melegedett fel a levegő, amivel új országos napi maximum-hőmérsékleti rekord született. A korábbi rekord 38,2 fok volt, amit Tokajban rögzítettek, 1991-ben.

Július 14-én hajnalban Szegeden nem csökkent 27,0 fok alá a hőmérséklet (a korábbi rekord a Mázán 2011-ben mért 26,2 fok volt), napközben pedig Körösszakálon 41,1 fokos csúcshőmérsékletet regisztráltak, amivel megdőlt az 1908-ban Egerben mért, 39,0 fokos rekord.  

Másnap, július 15-én reggel folytatódott a hajnali melegrekordok sorozata, Siófokon ugyanis csak 27 fokig süllyedt csak a hőmérséklet (a korábbi rekord az 1931-ben, Pécs Erzsébet Egyetem állomáson mért 24 fok volt), Lágymányoson pedig csak 24,1 fokig hűlt a levegő, itt a korábbi rekord 23,5 fok volt, amit Budapest Országút állomáson mértek, 1949-ben. Napközben ismét Körösszakálon volt a legmelegebb, ahol 39,5 fokot mértek, ami pontosan egy fokkal melegebb, mint az erre a napra vonatkozó korábbi rekord (38,5 fok), amit 1952-ben Csongrádon regisztráltak.

Július 16-án is folytatódott a kánikula, hajnalban Lágymányoson 26,9 fokig hűlt a levegő, ami új fővárosi és országos hajnali melegrekordot is jelentett. A korábbi országos rekord 25,2 fok volt, amit Szegeden mértek, 2010-ben, a korábbi fővárosi rekord pedig 24,3 fok volt, amit szintén Lágymányoson mértek, még 2002-ben. Napközben ismét Kelebián volt a legmelegebb, itt 41,6 fokig melegedett a levegő hőmérséklete (a korábbi rekord 40,0 fok volt, amit Szerepen rögzítettek 1928-ban).

Július 17-én is megdőlt az országos és fővárosi hajnali melegrekord: Pécs Egyetem állomáson 27,4 fokot mértek a leghűvösebb órákban, a fővárosban a lágymányosi állomáson pedig 25,9 fokot regisztráltak. A korábbi országos rekord 25,6 fok volt, amit 1939-ben Szarvason mértek, a budapesti rekord pedig 24,5 fok volt, amit 2023-ban szintén Lágymányoson regisztráltak.