Miközben Orbán Viktor miniszterelnök a bevándorlási hullámtól már az unokáit félti, miközben belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György újabb migrációs hullámmal riogat és miközben a kormány fél évvel meghosszabbítaná a 2015 óta érvényben lévő, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, Magyarországon a helyzet az, hogy 

az Orbán-kormány már több elítélt embercsempészt engedett szabadon a börtönökből, mint ahány, az illegális migránsokat távol tartó határvadászt két év alatt összetoborzott. 

A HVG-nak a határvadászok számát firtató közérdekű adatigénylésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) elárulta, hogy július közepéig “a rendőrség 2253 fővel kötött szerződést”. Ez pedig azt is jelenti, hogy kevesebb a határvadász, mint ahány, 2297 embercsempészt az Orbán-kormány szabadon engedett idén júliusig.

Noha emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, a határvadászok szélmalomharcot vívnak: a sokszor valóban az életüket veszélyeztető embercsempészeket hiába fogják el, hiába ítélik el és ültetik le aztán őket a bíróságok, büntetésüket mégsem töltik ki, mert –főleg spórolásból – a kormány elengedi őket. 

Ráadásul ezrével: a HVG nemrég kérte ki ugyanis a számokat a büntetés-végrehajtástól, és a BVOP közlése szerint a tavaly év elején megnyílt lehetőséggel élve idén július elejéig már 2297 külföldi embercsempészt engedtek szabadon. Az is kiderült, hogy közülük aztán 16 főt ismét leültettek a “reintegrációs szabályok megsértése” miatt. 

A kormány ugyanis ezt az unortodox amnesztiát reintegrációs őrizetnek hazudja, miközben se reintegrációról, se őrizetről nincs szó. Csak megkérik az embercsempészeket, hagyják el az országot, de a határig sem viszik el őket, csak bíznak benne, hogy tényleg elmennek, továbbá fenyegetik őket, hogy ha nem, akkor újra lecsukják őket. 

Az elengedett embercsempészeknél tehát kevesebb, 2253 szerződést kötött és esküt tett határvadásznál ráadásul a határon ténylegesen szolgálatra foghatók száma kevesebb. Az ORFK ugyanis arra a kérdésre, hogy az esküt tett határvadászok közül hányan hagyták el a testületet, elárulta, hogy 833-an. 

Pontosabban “a képzés alatt vagy a szolgálatba állást követően 833 fő szerződéses határvadász hagyta el a testületet vagy került hivatásos állományba.” A határvadászok 160 órás kiképző tanfolyama ugyanis csak a szerződés és az eskütétel után kezdődik, és sokan ezalatt gondolják meg magukat, mások szerződésesből hivatásossá lesznek. 

Az ORFK azt már nem részletezte, hányan hagyták ott végleg a testületet, és hányan kerültek a hivatásosak közé, de mivel utóbbiak ismérve, hogy 6 hónapos moduláris képzést kapnak, a határkerítésnél egy ideig biztos nem bevethetőek. A határnál ténylegesen szolgálatot ellátó szerződésesek száma tehát bőven 2000 fő alatti lehet. 

Határvadász szolgálat közben a magyar-szerb határon, Röszke közelében

MTI / Rosta Tibor

Ez pedig azt jelenti, hogy nem jött be a miniszterelnök számítása, mert a vártnál sokkal lassabban töltődik fel a határvadász-állomány. Két évvel a toborzás 2022 júliusi indítása után a szerződésesek száma nemhogy nem érte el a 2022 végére Orbán Viktor által kitűzött 2200-as célszámot, de még a közelében sincs. 

Pedig a jelentkezési feltételek nem túl szigorúak. Ezek kezdettől meglehetősen lazák voltak, és azóta sem változtak: 18-55 év közötti életkor, büntetlen előélet, legalább 8 általános. Az elmaradó tülekedés oka inkább az lehet, hogy szintén kezdettől nem változott a határvadászoknál elérhető bér, ami továbbra is “akár bruttó 400 ezer forint”. 

A határvadászok már az egyhónapos (160 órás) képzési idejük alatt is kapják a bruttó 300 ezres alapilletményt. Szolgálatba állás után erre jön rá a szolgálati-, éjszakai és készenléti pótlék, és idegennyelv-tudásért – a nyelvvizsga fokától függően – jár 5798 – 19 325 forint havi bónusz. Ehhez jön még az évi bruttó 200 ezer forint cafetéria, ám 

a határvadászok számára összességében így elérhető havi akár 300 ezres nettó bérnél ma már a kiskereskedelmi láncok is többet kínálnak például bolti eladói pozíciókban. 

Az ORFK-tól a korábban és most kapott adatokat összehasonlítva az is kiolvasható, hogy míg 2022 októberéig, az első néhány hónapban 2077 jelentkezés futott be, az utána következő hosszabb időszakban, 2023 júniusáig már kevesebb, 1348. Az elmúlt 2 évben, mostanáig pedig összesen “4997 fő jelentkezett szerződéses határvadásznak.” 

Pintér Sándor belügyminiszter határvadászokkal találkozik a magyar-szerb határon 2023. november 27-én

MTI / Lehoczky Péter

A kevesebb jelentkező miatt viszont időközben legalább az alkalmassági vizsgálatok lefolytatását fel tudták pörgetni: míg 2022 őszén a jelentkezők 61 százalékánál zárult le ez a folyamat, addig tavaly nyárra elérték a 82 százalékot, idén július közepére pedig “4905 fő alkalmassági vizsgálata zárult le”, ami már 98 százalékos előrehaladást jelez.

Ahogy javult a lezárt vizsgálatok száma, úgy nőtt viszont az egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmasságin vagy a vizsgán megbukottak aránya. A tavaly júniusi adatok szerint még 36,9 százalékos volt a meg nem feleltek aránya, most júliusra a 4905 vizsgált jelentkező közül 2398-an nem voltak alkalmasak szolgálatra, ami már 49 százalék. 

De az “alkalmas” minősítést kapó jelöltek közül is sokan már az eskütétel előtt meggondolják magukat. Erre utal, hogy a rendőrség friss adata szerint a 2507 megfelelt jelentkező közül végül csak 2253 fővel kötöttek szerződést, majd – ahogy azt már írtuk – ez a szám is csökkent a 833 fős későbbi lemorzsolódás, hivatásossá átsorolás miatt. 

Kezdetben, 2022-ben nem sokat kellett várni a toborzás megindítása után, hogy szeptember 9-én Orbán Viktor felavathassa az első 500, esküt tett határvadászt. Akkor a teljes határvadász-ezredet 4000 fősre tervezte a kormány. Ma már nehezen becsülhető, mikorra érhetik el ezt, de a rendőrség szerint “a tervezett keretlétszám nem változott”.  

(Nyitóképünkön határvadász szolgálat közben, Röszke közelében, 2022-ben. Fotó: MTI / Rosta Tibor)