Folyamatos konzultáció zajlik az államnyelvhasználati törvény ügyében a magyar és a szlovák külügyminisztérium között – közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő.

Azt is hozzátette, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a jövő héten is tárgyal majd szlovák partnereivel: hétfőn Pozsonyban Peter Ziga szlovák parlamenti házelnökkel találkozik, csütörtökön pedig Juraj Blanár szlovák külügyminisztert fogadja Budapesten.

Október közepén derült ki, hogy a Robert Fico miniszterelnök pártjával koalícióban kormányzó, korábban a magyarellenességéről ismert Ján Slota nevével fémjelzett SNS kulturális minisztere, Martina Simkovicova ötlete alapján a tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, emelné a megszegéséért kiszabható bírságok összegét, valamint az eddigi gyakorlattól eltérően a törvényt a közigazgatási szerveken felül a magánszemélyekre is alkalmazná.

A Napunk, amely megszerezte a törvényjavaslatot, kedden azt írta, hogy az új rendelkezés egyebek mellett megtiltaná a magyar és más nyelvek használatát a postákon és a tömegközlekedésben, de az emléktábláknál és a feliratoknál is szigorítanának: mindenhol az első helyen kellene szerepelnie a szlovák szövegnek, a köztéri feliratok és reklámok esetében pedig még a nagyobb betűket is megkövetelnék.

A törvény megsértéséért kiszabható bírság mértéke is jelentősen emelkedne: jelenleg 50-től 2500 euróig szabható ki büntetés, a jövőben a legalacsonyabb összeg 1000, a legmagasabb 10 ezer euró lehet.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel lelkesen üdvözölte Robert Fico megválasztását, azt írta: „Találd ki, ki jött vissza! Gratulálunk Robert Ficónak a szlovákiai parlamenti választásokon aratott vitathatatlan győzelméhez. Mindig jó egy hazafival együtt dolgozni. Várom a folytatást!”

Arról, hogy milyen hasonlóságok, illetve különbségek vannak a két politikus között, illetve mi okozta kapcsolatukban a fordulatot, tavaly itt írtunk:

Volt az az érdek, amiért Orbán és Fico kutya-macska barátságából együttműködés lett

A 2019-ben elfogadott ukrajnai nyelvtörvénynek komoly hatása volt a magyar–ukrán kapcsolatokra, a jogszabályt régóta kritizálja a magyar kormány és a módosítását követelte és erre hivatkozva sorra gáncsolta el az EU és Ukrajna közötti együttműködéseket. A kárpátaljai magyar szervezetekkel együtt elsősorban azt kifogásolta, hogy maga a törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó, a középfokú oktatásról szóló törvény a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozatos áttérést egyre több tanórában az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait. Tavaly decemberben az ukrán parlament megszavazta a jogszabály módosítását abban a reményben, hogy ennek nyomán minél hamarabb megkezdődhetnek az uniós csatlakozási tárgyalások. A változtatás után a politikai reklámokban, az állami iskolákban és egyetemeken, a nemzeti kisebbségek osztályaiban, a médiában használható minden uniós nyelv.