Már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, azonban az egyetem nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne – értesült róla a Telex. Legalábbis ezt javasolta az egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan.

A lap úgy tudja, hogy a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként. A hírt Gulyás Gergely nem tagadta, azt meg is erősítette, hogy a Mollal vannak ilyen tárgyalások.

A kormány már hosszú ideje szeretné, ha a BME is átesne a modellváltáson, de eddig a sokadik próbálkozás után is ellenáltak, aminek megvolt az ára. A korábbi rektor Czigány Tibor áprilisban levelet küldött a dékánok támogatásával Csák János miniszternek, amelyben kifejtették, hogy

„az egyetem számára a 2024. évi működés finanszírozására előirányzott összeg reálértéken mintegy 40 százaléka annak, amit a fenntartó 20 évvel ezelőtt biztosított”.

Hasonló helyzetben van a kormányzati nyomásnak szintén ellenálló ELTE és a Zeneakadémia is. Mindhárom egyetemen évek óta küzdenek a dolgozóik fizetésemeléséért:

Ezt a már sokáig nem fenntartható helyzetet próbálja kiküszöbölni most a modellváltást korábban is támogató Charaf Hassan, aki kijelentette, hogy amíg a vagyonkezelő alapítványok fenntartásába szervezett intézmények ki vannak zárva a Horizon 2020 és Erasmus programokból, addig ez a modell a BME számára szóba sem jöhet.

Ezért állt elő egy harmadik megoldással a rektor, amely a Telex forrásai szerint vagy valamilyen nonprofit vállalati formában, vagy egy zártkörű részvénytársaságként létrehozott vállalattal működhetne, amelynek átadnák az egyetem vagyonát és a fenntartói jogokat. Ebben működhet közre részvényesként az MVM vagy a Mol. Bár a lap mindkét céget megkereste, de egyelőre nem kaptak választ.

A BME kommunikációs igazgatóságát viszont elérték, és azt a választ kapták, hogy az egyetem nem készít előterjesztéseket a kormánynak, de kiemelték, hogy a jelenlegi modellben nehézkes az intézmény működése, ezért szükség van egy új keretrendszerre.