Eltiltott egy tanácselnököt a Kúria elnöke, a bíró szerint az eltérő jogi álláspontja miatt
Két évre tiltották el Kovács Andrást, aki arról írt most, hogy a bírói függetlenséget sérti, ha el lehet őket mozdítani.
„Egy konkrét ügyben is képviselt nyilvános jogi álláspontom miatt – mely egyes részleteiben ellentétes a Kúria Elnökének álláspontjával – a Kúria Elnöke a tanácselnöki munkaköröm gyakorlásától 2 évre eltiltott” – jelentette be Kovács András pénteken.
A 24.hu cikke szerint a bíró pénteken tett közzé erről nyílt levelet, amiben arról írt, hogy a bíró szakmai integritásának alkotmányos garanciája az elmozdíthatatlanság, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy mélységesen hisz abban, miszerint jogi álláspontja miatt beosztásából nem távolítható el.
Kovács arról is írt, hogy a kormány a napokban elővezetett, szervezeti átalakításokra vonatkozó tervével együtt a kúriai ítélkezés függetlenségének elvesztését visszafordíthatatlanná tenné. Úgy véli, a bírói függetlenség oszthatatlan, azt – következmények nélkül – nem lehet „érdemben vagy nem érdemben”, „kicsit vagy nagyon” megsérteni.
Pénzhez kapcsolt reform – megtudtuk, mi áll az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkujában
Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal.
Ahogy azt a HVG-ben már megírtuk, az OBT a múlt heti gyulai ülésén 8:7 arányban elfogadta az igazságügyi minisztérium megállapodástervezetét, amely ugyan három évre elosztott fizetésemelést ígér, cserébe viszont alapjaiban változtatná meg a rendszert. A felvázolt célok között szerepel például a bírói korhatár felemelése, a „mozgóbírók” intézménye (ez azt jelenti, hogy a bírók a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának), valamint a civil és cégügyszakot is közigazgatási hatáskörbe helyeznék. A megállapodást aláírta a Kúria elnöke, Varga Zs. András és az Országos Bírósági Hivatal vezetője, Senyei György is.
A megállapodás komoly vihart kavart a bírók között:
Felháborodtak a bíróságokon az OBT és a kormány alkuja miatt
A bírósági dolgozók fizetésének elinflálásával, az anyagi és politikai zsarolással a kormány elérte, hogy az Országos Bírói Tanács többsége áldását adja arra, hogy a következő években jó eséllyel az történhessen a bírósági szervezeten belül, amit Orbán akar.
„A ‘Megállapodás’ felszámolja a bíróságon belüli belső utánpótlást, valamint igen kreatívan a ‘horizontális elmozdítás’ rendszerét vezetné be a járásbírók esetén. Ha már nincs belső utánpótlás, akkor a járásbírókban sem alakulhat ki még véletlenül sem az elmozdíthatatlanságba vetett hit, ami a bírói függetlenség biztosítéka. Ezek a szabályok az igazságszolgáltatás alapját támadják. Mindezt a bírói bérek reálértékének 7 év alatt elszenvedett ‘csak’ kb. 20 százalék körüli átlagos csökkentésért cserébe” – olvasható Kovács András levelében.
Azt is hozzátette, már maga az a helyzet kikezdheti a bírói integritást, amelyben „egyáltalán felmerül annak lehetősége, hogy szakmai döntéseinek vezetői elvárásokhoz kell igazodnia”, és hamar ki fog derülni, hogy „a bírói függetlenség a sérülékeny helyzetbe taszított bírák esetén már csak fikció”. A levele végén azt írta: „Ahogy több bírótársam is megfogalmazta: a becsület nem eladó! Hozzáteszem: a becsület
megfelelő súlyú kiállással akár vissza is szerezhető!”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
