„Nem tipikusan füstölő üzemről beszélünk, ez egy összeszerelő üzem” – így látja a Hatvanba tervezett kínai Xinzhi gyárat Horváth Richárd polgármester azután, hogy a távol-keleti cég és a HIPA, vagyis a Nemzeti Befektetési Ügynökség képviselőivel tárgyalt. Így a városvezető nem is a klasszikus értelemben vett környezetszennyezéstől tart, legnagyobb aggodalma egyelőre az a várható forgalomnövekedés, amit a beruházás vonhat maga után.

Mint azt a HVG-nek elmondta, bár kisvárosról van szó, a reggeli órákban így is nagyvárosi csúcsforgalomra emlékeztet a közlekedési helyzet, már most is nehezen haladnak a lakók és az ingázók Óhatvan és Újhatvan között. Ez az állapot súlyosbodhat egy újabb beruházástól, a feloldást pedig a kormánytól várnák. Erre amúgy évek óta kész tervek vannak, az 1,7 kilométeres elkerülőút nyomvonalát már kijelölték, a tervezés és engedélyezés is megvolt, ám jelenleg nincs pénz a kivitelezésre.

A Xinzhi egyik gyárában – illusztráció

Chinaxinzhi.com

Nem kis pénzről beszélünk egyébként: nagyjából tízmilliárd forintról, a rövid szakaszon ugyanis három hidat is építeni kell a vasúti sínek, továbbá a Zagyva és a Bér-patak felett is. Horváth Richárd szerint azonban az önkormányzat nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon az 50 milliárd forintos beruházáshoz, így az elkerülő út megépítését sem követelheti a projekt megvalósításáért cserébe.

Nem akkugyár lesz, az errefelé tilos

A mintegy 19 ezer lakosú várost 2014 óta – előbb fideszesként, majd függetlenként, tavaly óta pedig a Hatvani Városvédő Egyesület színeiben – vezető polgármester mindezek ellenére egyelőre optimistának tűnik, szerinte az elmúlt időszakban Hatvan vállalkozásbarát politikát folytatott, és úgy látja, a város kiemelt célpontja a beruházásoknak.

Önmagában a hír se pozitív, se negatív hullámokat nem generált, az információhiány viszont teremtett egy olyan helyzetet, ami nem jó

– állapította meg a polgármester. Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, Horváth először felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány úgy állapodott meg a kínai Xinzhivel, hogy az egyeztetési folyamatból a város kimaradt. „Fontosak a beruházások a város életében. Ahogy az is fontos, milyen beruházások ezek” – jegyezte meg.

Időközben a polgármester kicsit megnyugodott, sikerült ugyanis egyeztetnie mind a Xinzhi, mind a HIPA, vagyis a beruházás körül bábáskodó, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség képviselőivel. Horváth örült neki, hogy viszonylag gyorsan sikerült összehozni a megbeszélést, és mivel több nagyberuházás is megvalósult Hatvanban az elmúlt időszakban, szerinte „már megvan a rutin” azzal kapcsolatban, milyen alapvető kérdéseket kell ilyen esetben tisztázni. 

Így Horváth választ kapott arra is, mikor indul a beruházás – várhatóan az év végén –, valamint azt kérte a felektől, vonják be az önkormányzatot a tervezésbe, mivel ők ismerik legjobban a helyi rendezési tervet és infrastruktúrát. Kiderült, a HIPA jövő héten tehet látogatást a városban a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) képviselőivel együtt, a Xinzhi pedig várhatóan márciusban érkezik terepszemlére. A NIPÜF-é ugyanis az INPARK nevű terület, ahova a gyárat tervezik – itt működik most is a Bosch üzeme, a Xinzhi pedig az M3-as autópálya és a Bosch által körülhatárolt területre kerülne.

A leendő gyárnak autóipari beszállító lesz

RAUL ARIANO / JIANGSU INFORMATION OFFICE

Közben az akkugyárakat övező aggodalmak is eloszlottak, mivel kiderült, szó sincs arról, hogy a kínai gyár akkumulátorokat gyártana Hatvanban, attól pedig már csak azért sem kell tartani, hogy a jövőben egy bővítéssel ez is bekerülne a tevékenységi körükbe, mert fizikailag nem lesz rá hely a kijelölt területen. Horváth Richárd szerint az akkumulátorgyártás vörös vonal, tavaly egy testületi döntéssel meg is akadályozták minden ilyen üzem létesítését, és a jövőben is ehhez kívánják tartani magukat.

A polgármester szerint rendszeres a konzultáció a hatvaniakkal a város életét érintő ügyekkel, így a beruházásokkal kapcsolatban is, a közösségi médiában is ezért számol be a fejleményekről. A lakosság megnyugtatására pedig azt ígéri, ez a jövőben sem lesz másképp, a Xinzhi-gyár épüléséről is folyamatosan tájékoztatja majd a közvéleményt – mondta arra a kérdésünkre, terveznek-e az ügyben lakossági fórumot, esetleg közmeghallgatást tartani.

Hatvanba is jönnek a vendégmunkások? 

Jelen állás szerint nem valószínű a polgármester szerint, hogy vendégmunkások százai érkeznének a városba, így arról nem is esett szó az egyeztetésen, hol tudnák adott esetben elszállásolni őket. „Természetesen minden munkahelyteremtő beruházás üdvözölendő a városban, abban az esetben, ha az többségében a hatvaniaknak és a környékben élő honfitársainknak ad kedvező lehetőséget” – jelentette ki korábban, a céggel folytatott egyeztetésen pedig ígéretet kapott arra, hogy elsősorban hatvani és a környéken élő munkavállalókat fog alkalmazni a kínai beruházó.

A jövőben 800-900 főt foglalkoztató Xinzhi a polgármester szerint már keresett is toborzócéget, amellyel feltöltetné az állásokat, attól pedig Horváth nem tart, hogy ezt ne tudnák helyben megoldani. Példaként hozta, hogy Hatvan legnagyobb vállalata közel hatezer munkavállalóval dolgozik, ezt a város, illetve 60 ezer fős vonzáskörzete ki tudja szolgálni. Továbbá abban bízik, hogy az elektromos autógyárral még több hatvani találja meg a boldogulását, így kevesebbeknek kell majd Budapestre ingázniuk.

A volt városvezető nem ilyen optimista

Ha még én lennék a polgármester, nem örülnék a beruházásnak

– mondta a Xinzhi kínai autóalkatrész-gyártó tervéről a HVG-nek Hatvan korábbi, a várost 2002 és 2010 között vezető MSZP-s polgármestere. Érsek Zsolt megjegyezte, ő nem tud semmilyen előzetes egyeztetésről, csak Szijjártó Péter bejelentéséből értesült a beruházásról. Hozzátette: a város ipari parkja „lényegében betelt”, de mivel Hatvan jó helyen fekszik, jó közlekedés mellett, és viszonylag olcsók még a telkek, a régi ipari parkon kívüli területen létesülhet szerinte az üzem – mint kiderült, nem tévedett. 

A volt polgármester azt is mondta, „ezt a beruházást biztosan nem a hatvaniak igénye hívta életre”, hiszen szerinte éppen a már említett ipari parkban megtelepült számos cég leköti a helyiek munkaerő-kapacitását, sőt szerinte ez a környező településekre, a járásra is igaz. „Jók a foglalkoztatási mutatók, így a 19 ezres városban és környékén szerintem nincs 900 fő szabad munkaerő, akkor sem, ha a beruházás többségében nem szakképzett, hanem betanított dolgozókat igényel is” – fogalmazott.

Érsek Zsolt, Hatvan volt polgármestere

Túry Gergely

Emiatt a volt MSZP-s városvezető nem is a tervezett gyár környezetterhelése miatt aggódna elsősorban, hanem amiatt, hogy „itt is az lehet majd, mint más hasonló beruházásoknál, hogy import munkaerőt, vendégmunkásokat hoznak”. Ez pedig szerinte több problémát is okozhat, kezdve azzal, hogy „hol fog ez a 900 ember lakni, közlekedni, és akkor még nem is beszéltünk az esetleges társadalmi feszültségről, amit majdnem ezer vendégmunkás idetelepítése okozhat”. Összességében ezek és a kormányzati módszer, az egyeztetés nélküli diktátum-jelleg, az „ez van, ezt kell szeretni” elv miatt tartja aggályosnak Érsek az ügyet.

Hasonló elv alapján épül egy hadiipari üzem Vecsés határában. Arról tavaly nyáron írtunk, ráadásul ott nem is egy bejelentésből, hanem már az alapkőletételből vált az ott élők számára egyértelművé, hogy itt hamarosan páncélökölgyár épül. A részletekről egészen addig Szlahó Csaba, a város korábban fideszes, majd már függetlenként újraválasztott polgármestere sem tudott. Úgy vélte, „ma már az emberek mindenféle beruházástól tartanak, főleg azóta, hogy ezeket sok helyütt rájuk erőszakolják (…) felülről”. 

Miért éppen Hatvanba jön a kínai gyár? 

A Heves megyei településnek még testvérvárosa is van Kínában, így rendszeresen érkeznek távol-keleti beruházók egyeztetésekre. 2023-ban egyébként a Xinzhi képviselői is jártak Hatvanban, ebben a nagy számú érdeklődő miatt semmi különös nem volt a polgármester szerint. „Jó az infrastruktúra, van vasút és autópálya-csatlakozás is, valamint a sok beruházás miatt kialakult már az a rutin, tapasztalat, amivel összhangban tudunk működni a cégekkel” – összegezte Horváth, miért népszerű beruházási célpont a város. Ráadásul a település elég közel fekszik a fővároshoz ahhoz, hogy a cégek plusz támogatáshoz jussanak. 

Az önkormányzat pedig örül is az ilyen projekteknek, idővel ugyanis az iparűzési, valamint az építményadóból származó jövedelemből profitál. Arra a kérdésre azonban, mekkora tételt jelenthet ez a Xinzhi esetében, nem akart becslést mondani, szerinte korai is még erről beszélni. Építményadót ugyanis csak a használatbavételi engedély kiadása után, vagyis a tervek szerint legkorábban 2026 végén, 2027 elején szedhetnének be, az iparűzésit még később. Utóbbit ugyanis a termelés megkezdését követő évben vetik ki először, tehát az önkormányzat kasszájába jó esetben is csak 2028-ban érkezik pénz ebből. 

A tervezett hatvani beruházás mögött álló cégről, a Xinzhiről egyébként a HVG megírta, hogy évi 1 millió, elektromotorokba szánt álló- és forgórészt lesz képes gyártani Magyarországon. A cég tavaly állapodott meg a Volkswagennel éppen ilyen alkatrészek beszállításáról a német autóipari óriásnak. Ez a kínai vállalat első nagy, Kínán kívüli megrendelése egy autógyártótól, miközben Kínában már olyan nagy gyártókkal működik együtt, mint a BYD, a Nio, a Dongfeng vagy a Geely. 

Nyitókép: Hatvan, városháza – MTI/Komka Péter