Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Hurráoptimista és erősen kritikus – sőt, személyeskedő, fenyegető – hangulat jellemezte az indiai téli nyaralásáról hazatért Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúját. Rogán Antal szankciós listára kerülése egy mondatot ért, annál több szó esett a Washington–Brüsszel-tengelyről, a Soros-hálózatról és hogy 2025 a középosztály megerősödésének éve lesz.

A kéthetes indiai pihenéséről hazatérő Orbán Viktor miniszterelnök első hivatalos útja a közmédia stúdiójába vezetett, ahol szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatát terelgető első kérdésként a kormányzat által az utóbbi hónapokban alapvető belpolitikai és gazdasági igazodási ponttá emelt külpolitikai témáról, Donald Trump hivatalba lépéséről kapta. 

Elcsalt választás, békecsináló Donald Trump 

Azt ugyan nem sikerült tisztázni, mert szóba sem került, hogy akkor Orbán kapott-e meghívást – akár hivatalosat, akár nem hivatalosat – a január 20-i washingtoni beiktatási ünnepségre, amely helyett Budapesten szólal fel inkább egy, a magyar uniós elnökséget értékelő konferencián, de azért sok szó esett az újabb Trump-ciklusról és annak magyarországi hatásairól, aminek jelentőségét Orbán úgy foglalta össze: 

„Minden meg fog változni, kedd reggeltől egy más nap kel fel a nyugati világ fölött.” 

Orbán: Kedd reggel egy más nap kel fel a nyugati világ fölött

Az év első Kossuth rádiós interjúját adta Orbán Viktor pénteken. Indiai vakációjáról hazatérve a miniszterelnök beszélt a Donald Trump beiktatásaival kapcsolatos várakozásairól és a gazdasági helyzetről.

A miniszterelnök nemcsak azt állapította meg, hogy „2020-ban csalással vették el az elnökséget Donald Trumptól”, de a „békecsináló Trump” kommunikációs panelt továbbgondolva, új elemként azt a véleményét is hangoztatta: ha ez nem lett volna, akkor nem is következik be az ukrán–orosz háború sem. De ha már bekövetkezett – folytatta –, Trump hivatalba lépése legalább „horizontra hozza a békét”. Igaz, erre konkrét időpontot ezúttal már nem említett Orbán, ahogy már maga Trump is óvatos optimista. 

Verőlegény, „ellakó” migránsok, Rogán 

Még az amerikai szálnál maradva Orbán megállapította, hogy a republikánusok nemzeti alapon állnak, a demokraták pedig globalisták, akik nemzetközi szervezeteken keresztül érvényesítik a politikai és gazdasági érdekeiket, például „hazánk fia, Soros György” hálózatán keresztül. Amikor pedig a demokraták és a hálózataik rá akarják kényszeríteni más országokra, amit helyesnek gondolnak, Orbán szerint több dolog is történik, például: 

  • ilyenkor a világot elönti a migráció, a migrációs káosz;
  • elszabadul a genderőrület, a hagyományos családok jobb, ha visszahúzódnak; 
  • Pride lesz, szivárványos lobogó, transzgender, nemváltó műtétek, mindenféle lények.

A magyar–amerikai kapcsolatoknál Orbán külön kitért David Pressman eddigi nagykövetre. Azt mondta, „ideküldtek egy verőlegényt, akinek az lett volna a dolga, hogy Magyarországot is beleverje, vagy – mivel Pressman úrról beszélünk – mondhatjuk, hogy belepréselje abba a globalista, liberális, demokrata kánonba, ami migrációpárti, genderpárti, és kész háborúval is terjeszteni a nyugati igét a világban”. 

David Pressman: Magyarország egy kísérlet, amellyel szemben nem működnek a hagyományos diplomácia eszközei

Hosszú interjút adott a hétfőn távozott amerikai nagykövet, melyben nemcsak arról beszélt, miért követett el stratégiai hibát a magyar kormány vele kapcsolatban, hanem arról is, miért kellett félbeszakítania egy vezető magyar tisztségviselőt.

A migrációról a miniszterelnök véleménye nem változott, viszont ismét elég sarkosan fogalmazott: „Tiszteljük az amerikaiak 300 éves államiságát, de nekünk van egy 1100 éves Kárpát-medencei történelmünk, küldetésünk […], és annak a szíve közepe, hogy a Kárpát-medence éppen ránk bízott területét belakjuk, megműveljük, létrehozzunk egy sajátos magyar világot […], és  

ebbe nem fér bele, hogy idejön egy verőlegény Amerikából, és azt mondja, hogy engedjétek be a migránsokat, és holnaptól ez a föld már nem a tietek, nem is a szomszédaitoké – az se egy leányálom –, hanem majd idejönnek a világ másik feléből emberek, és jól ellakják tőletek azt, amiért 1100 éven keresztül dolgoztatok.”  

David Pressman – az ember, aki három szankciót jelentett be, de sosem találkozott Orbán Viktorral

Több mint két évet töltött Budapesten, ezalatt nemcsak a lombkoronasétányt és a felcsúti stadiont látogatta meg és influenszereket látott vendégül, de három súlyos szankciót is bejelentett. David Pressman amerikai nagykövet hétfőn elhagyta állomáshelyét, vele a legharciasabb amerikai nagykövet távozott Magyarországról. Emlékeznek még, amikor alufóliasisakos mémmel üzent Orbán Viktornak, családjával fotózkodott Novák Katalin hivatala előtt, vagy berendelte Szijjártó Péter a külügyminisztériumba?

Washington ezen terve Orbán szerint „eleve kudarcra volt ítélve”, így – tette hozzá ismét Pressman nagykövetre utalva – „nem véletlen, hogy négy év alatt egyszer sem voltam hajlandó találkozni vele, ami példátlan”. Ez alapján „kódolható volt”, hogy az amerikai–magyar kapcsolatok „mélypontra jutnak”, mert „ahol tudtak, ártottak nekünk”, és Orbán idesorolta, hogy amerikai szankciós listára került Rogán Antal. Erről azt mondta, 

az, hogy Rogán Antalt szankciós listára tették, soha nem látott mértékben erősítette meg a miniszter pozícióját a politikában és a kormányban, mert én ebből csak annyit tudok kiolvasni, hogy jól végzi a dolgát, ő az első számú őre a magyar nemzeti szuverenitásnak.” 

Beláthatatlanul széles üzleti körre hozhatták rá a frászt a Rogán Antal elleni amerikai szankciók

Csapdába kerültek Orbánék Rogán Antal amerikai szankcionálása miatt, vagy ez újabb lehetőség a magyar miniszterelnöknek, hogy bizonyítsa jó viszonyát Donald Trumppal? Az biztos, hogy a propaganda- és titokminiszter szankcionálásának jóval súlyosabb következménye is lehet, mint első látásra tűnt.

Ehhez képest egészen másmilyen amerikai–magyar kapcsolatokra számít a jövőben a miniszterelnök, már csak azért is, mert elárulta: „Van az amerikai elnökkel egy megállapodásom, hogy fantasztikus, nagyívű arany korszak jön el, ez pedig a mindennapokban is érezhető lesz – a zsebekben és a családok költségvetésében is”. Ennek előjele szerinte, hogy a magyar gazdaság „januárban repülőrajtot tudott venni”. Hogy ezt mire alapozza, nem világos, egyelőre csak egyes áraknál és a forint gyengülésénél látszik komoly tempó.

A „bevackolt” Sorosékat hajóra kell ültetni 

És még mindig a Trump-győzelemnél maradva: Orbán visszaidézte, hogy amikor Donald Trump először nyert Amerikában, akkor „a demokraták átmenekültek Brüsszelbe, és most ugyanez történik”. A miniszterelnök úgy látja, „Soros György elvesztette a csatát Amerikában, Amerikát felszabadította Donald Trump, és a csapatai visszahúzódtak Brüsszelbe, nekünk, európaiaknak most nagyon nehéz időszakkal kell szembenéznünk: 

„Sorosék bevackolják magukat Brüsszelbe, és nekünk egyetlen célunk lehet, ki kell őket szorítani onnan, fel kell pakolni őket egy hajóra, és haza kell küldeni Amerikába, ha ezt nem tesszük meg, akkor Brüsszel lesz az új Washington.” 

Ezért Orbán szerint „a 2025-ös év legfontosabb külpolitikai célja”, hogy „a Soros-birodalmat kiszorítsuk Európából, visszaszorítsuk Amerikába, ahol majd Trump elnök úr tegyen velük, amit jónak lát”. Hozzátette: Magyarország lesz az első ország, amely kiszorítja Sorosékat a saját területéről, „ez az én eltökélt célom erre az évre, eljött az ideje, hogy a magyar szuverenitást veszélyeztető külföldi hálózatokat felszámoljuk”.

A kormányzat régi lemeze a Soros-hálózat és az ellene folytatott harc. 2017-ben plakátra is tették Soros Györgyöt
Fülöp Máté

A „kiszorítás” eszközei között Orbán a legfontosabbnak nevezte, hogy „el kell tőlük venni a pénzt, pontosabban: nem kell odaadni nekik”. Szerinte a Soros-hálózatot nagyrészt „a brüsszeli költségvetésből finanszírozzák, ezt nem tűrhetjük, ez a mi pénzünk is”. Kijelentette: „Brüsszel Soros György zsebében van, meg vannak vásárolva képviselők, brüsszeli bürokraták, komoly döntéshozók […] ha van korrupció, akkor az ez.”

Ezért 

az utolsó fillérig el kell őket számoltatni, és nem szabad pénzt adni a Soros-hálózatnak […] ebben jó példát kell mutatni, ebben meg fogunk itt indulni Magyarországon, a tavasz erről fog szólni.”

Brüsszelben „ráisznak”, Ukrajna, középosztály 

A magyar soros EU-elnökséget Orbán szerint „osztatlan elismerés övezte”, sikerült a béke ügyét is „az asztalra tenni”. Úgy vélte, ideje, hogy ezt a munkát Donald Trump vigye tovább. Brüsszelnek szerinte alkalmazkodnia kell az új helyzethez a háború és a béke, valamint a szankciók ügyében – utóbbiakat „ki kell dobni”, és új kapcsolatot kell építeni Oroszországgal.

Orbán azt is mondta, hogy

egyelőre Brüsszelben nem ismerték fel az új helyzetet, „a kijózanodás helyett a ráivás fázisában vannak még, de ez majd elmúlik, és megérkezik majd a macskajaj”.

A magyar elnökség fókusza is a versenyképesség volt, és ez fontos téma lesz idén is – magyarázta Orbán, kitérve a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv sikerére, amihez szerinte az is kell, hogy a háború ne folytatódjon Ukrajnában, és „lassan – vagy talán gyorsan – takaréklángra sikerül állítani, és a szankciós politikát be lehet szüntetni”. Ekkor el kell szerinte kezdeni foglalkozni Ukrajnával a háborún túlmenően is, mert 

„Ukrajna egy komoly fenyegetés önmagában is az európai gazdaságra nézve […] és ha Ukrajna úgy kapcsolódik az európai gazdasághoz, ahogy azt ma Brüsszelben gondolják, akkor a magyar gazdák bezárhatják a boltot, a lengyel gazdák is, és könnyen lehet, hogy a franciák is rámennek erre […] itt komoly védelmi intézkedésekre lesz szükség.” 

Ami a magyarokat és 2025-öt illeti, arról csak a mintegy félórás „interjú” legvégén és alig pár percben szólt a miniszterelnök. Bár előbb megjegyezte, hogy „óvatos duhaj”, ez nem akadályozta meg abban, hogy lényegében mindent megígérjen. Például azt, hogy „2025-ben mindenkinek, aki dolgozni akar, lesz munkája, arra is lehetőség lesz, hogy munkából, keresetből fenn tudja tartani a családját, könnyebben, mint 2024-ben”. És 

„2025 a középosztály megerősödésének éve lesz.” 

Hasonló jókat azonban nem először, hanem már vagy négy éve ígér folyamatosan Orbán, erről itt írtunk bővebben:

Négy éve ígéri a kormány, hogy jövőre már tényleg jobb lesz

Most épp 2025-re ígérte Orbán Viktor a robbanásszerű növekedést, amit tavaly ilyenkor még 2024-re jósoltak a kormánypártiak. Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy ígéreteit, és azt kaptuk: az esetek háromnegyedében lett rosszabb a valóság, mint amit a politikusok előre jeleztek.

Nyitóképünk: Orbán Viktor év végi sajtótájékoztatóján 2024 decemberében a Karmelitában. Fotó: Túry Gergely

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!