„Ebben a szavazásban minden, Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár vehet részt. A választópolgároknak egy szavazólapot fogunk postázni” – mutatta be Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt a „szavazólapot”, amivel a kormány „véleménynyilvánító” „szavazást” rendez Ukrajna EU-tagságáról.

Az államtitkár bejelentése alapján a magyar választópolgárok jelentős csoportja – a 2022-es országgyűlési választás alapján mintegy félmillió ember – nem vehet majd részt ezen a „szavazáson”. Többségüket a határon túli magyarok alkotják, vagyis azok a környező országokban élő magyarok, akik felvették a magyar állampolgárságot is.

Ők amúgy voksolhatnak nem csak az országgyűlési választásokon, hanem a népszavazásokon is. Kizárásukkal ebből a „szavazásból” a Fidesz gyakorlatilag elismeri, hogy itt nem egy rendes, a hatályos jogszabályoknak megfelelő, kötelező erővel bíró, államilag szervezett szavazásról van szó, sokkal inkább egy nemzeti konzultációról, amelyet megtévesztő módon – még formai jegyeiben is – „szavazásnak” állítanak be.

A határon túli magyarok közé tartoznak természetesen a kárpátaljai magyarok. Vagyis az a magyar közösség, amelyet a lehető leginkább érint Ukrajna uniós tagságának kérdése. Éppenséggel az ő véleményük az, amire a magyar kormány nem kíváncsi. Szó se róla,

alighanem máshogy látják a helyzetet, mint a Fidesz: számukra Ukrajna uniós csatlakozása a biztonságot növelné.

Egyebek mellett az orosz légitámadások elleni biztonságot, amely légitámadásokat a magyar kormány még egyszer sem ítélt el nyíltan.

Túry Gergely

Lehet persze amellett érvelni, hogy más országokban élő embereknek ne legyen beleszólásuk a magyarországi ügyekbe, minthogy ezek őket kevéssé érintik. Például abba, ki legyen Magyarország miniszterelnöke, következésképp a családok szja-kedvezményt kapjanak-e vagy értelmezhető összegű családi pótlékot. Vagy hogy „az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését”?

De ha mindezekbe a dolgokba lehet – kötelező érvényű – beleszólásuk Magyarországon nem élő magyaroknak, akkor nehéz belátni, miért nem lehet beleszólásuk abba, Ukrajna felvehető-e az EU-ba. Egyébként

nem csak a kárpátaljai magyarokról van szó, a határon túli magyarok többsége uniós országokban él (Románia, Szlovákia, Ausztria), így Ukrajna esetleges EU-tagsága őket is érinti. Véleményük releváns – kellene, hogy legyen.

Hab a tortán, hogy Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor épp most intézett levelet a külhoni magyarokhoz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából. Ebben leszögezte: „Közösen kell fellépnünk azokkal az erőkkel szemben, amelyek a magyar nemzetrészek jogainak csorbítására törnek.” A jelek szerint a nemzetrészek jogai és a közös fellépés a gyakorlatban mégsem olyan fontosak.