Átadták az M44-es gyorsforgalmi út, az M5-ös autópályát és Szentkirályt összekötő több mint 30 kilométer hosszú új szakaszát, amelyen Kecskeméttől immár Békéscsabáig kétszer két sávon lehet közlekedni. Az avatáson a szalagot Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Lezsák Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke vágta át.

Az eseményen Orbán beszédet is tartott, amelyen úgy fogalmazott: a napokban új időszámítás kezdődött a magyar politikában, hiszen Brüsszel és a Tisza Párt nyíltan bevallotta, hogy a magyarok életszínvonalának lerontása a céljuk, azon dolgoznak együttes erővel, hogy Magyarország sikertelen ország legyen.

Orbán szerint az álláspontok világosak, Brüsszel és a Tisza Párt Ukrajna tagsága mellett van, „mi, a nemzeti erők” pedig ellene. Brüsszel Ukrajna-párti kormányt akar Magyarországon, amely teljesíti a követeléseit. Erről szól szerinte a Brüsszel–Tisza-paktum, de arról is beszélt, hogy Brüsszel segít megakasztani a magyarok gazdasági fejlődését, ezzel emelve hatalomba a Tiszát, cserébe a Tisza támogatja Ukrajna tagságát, Ukrajna gazdasági és katonai megsegítését.

Azon dolgoznak együttes erővel, hogy Magyarország sikertelen ország legyen. Azon dolgoznak, hogy megakadályozzák ötven kórház felújítását, megakadályozzák a közszolgáltatások fejlesztését, utak és vasutak építését – mondta.

A kormányfő szerint minél rosszabb az országnak, annál jobb nekik, a hatalomért és a pénzért mindenre képesek – értékelt, hozzátéve, hogy ezt a kormány nem fogja hagyni. „Nagy harc lesz, sőt nem lesz, hanem nagy harc van. Ukrajnával együtt őket is meg kell állítani. Nagy feladat, de nem ijedünk meg tőle, nem hátrálunk meg, hanem győzni fogunk” – jelentette ki, majd arról beszélt, hogy Brüsszelben hétfőn előterjesztettek egy Ukrajna csatlakozását gyorsító csomagot, és ha ez megvalósulna, akkor a „magyarok összes pénzét” Ukrajnára kellene majd költeni.

Szerinte a következő években Ukrajna európai uniós tagsága lesz a magyar politika legfontosabb kérdése, aminek magyar költségei a 20 ezer milliárd forintot is meghaladnák. „Nemhogy a nekünk járó uniós források nem érkeznének meg, de még a magyar költségvetési pénzek is Kijevben landolnának, és akkor aztán jó ideig semmilyen út nem épülne magyar földön” – állította.

Az aktuálpolitikai kitekintés mellett Orbán arról is beszélt, hogy régi adósságot törlesztettek a Bács-Kiskun és Békés megye lakói felé az M44-es új szakaszának átadásával. Szerinte ez évtizedekig mostoha része volt Magyarországnak, se akarat, se pénz nem volt arra, hogy bekössék az ország közlekedési és gazdasági vérkeringésébe, pedig a kommunizmus megdöntésében és az ország függetlenségének visszaszerzésében döntő szerepet játszó települések találhatók itt.

Azt is közölte, hogy még nem végeztek az út fejlesztésével, mert Békéscsabáról Budapestre ugyan már közvetlen az összeköttetés, de fordítva még nem, az talán jövőre lesz kész. Hozzátette: több mint 125 kilométer gyorsforgalmi utat építettek ki, sokat javítottak az itt élők életminőségén, akik rászolgáltak erre, mert ezt a vidéket szorgalmas, boldogulni akaró, hazájukat szerető, nemzeti érzelmű emberek lakják. Azt mondják, a városi levegő szabaddá tesz, ez a hely és az itt élők a bizonyíték arra, hogy „a vidéki levegő meg magyarrá tesz”.

Szerinte az évek során ők lettek az „útépítések kormánya”, 2010 óta ugyanis a gyorsforgalmi utak hossza másfélszeresére nőtt az országban. Emlékeztetett, hogy az elmúlt években több megyeszékhelyet – Egert, Szolnokot, Salgótarjánt, Sopront és Kaposvárt – már bekötötték a gyorsforgalmi hálózatba, itt azonban nem állnak meg: a következő években háromsávosra bővítik az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályát, megépítik az M8-as autópályát is, és Budapest érintése nélkül lehet majd utazni Nyugat- és Kelet-Magyarország között.