Máris szigorodhat, pedig még el sem fogadta az Országgyűlés a Fidesz „átláthatóságinak” mondott törvényét, amely bel- és külföldön is tiltakozáshullámot okozott, mivel megnyitja a jogi lehetőségét annak, hogy az Orbán-kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslata alapján ne csak feketelistára tegye, hanem akár teljesen el is lehetetleníthesse a neki nem tetsző – külföldről bármilyen, akár uniós pénzt is kapó – civil szervezeteket, független sajtótermékeket.

A törvényjavaslat részletes vitáját kedden tartja az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága, és vélhetően ezen az ülésen már be is nyújthatják azt a módosító javaslatcsomagot, amelynek tervezetét hétfő este hozta nyilvánosságra Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa. A bizottsági módosító – amely szokás szerint név nélkül, de „a bizottság kormánypárti tagjainak javaslata” megnevezéssel készült – 15 oldalon át sorolja a kisebb-nagyobb változtatási javaslatokat, összesen 41 ponton javasolva valamilyen módosítást. 

Javaslat-tervezet by HVG on Scribd

A legkomolyabb változtatás – ha így marad – a tervezet azon pontja, amely alapján még durvábban, lényegében a magyar jogban tiltott visszamenőleges hatállyal büntetnék az „átláthatóság” és a „szuverenitásvédelem” jegyében majd a Szuverenitásvédelmi Hatóság javaslata alapján a kormány által összeállított listán szereplő, külföldi pénzből az Orbán-kabinetnek nem tetsző, a közéletet befolyásoló tevékenységet végző civil szervezeteket vagy független sajtóorgánumokhoz kapcsolódó alapítványokat. 

A még június közepe előtt elfogadni tervezett törvényjavaslat eddig is tartalmazott olyan szankciót a fenti módon majd a jövőben tiltólistára tett szervezetekkel szemben, hogy a személyi jövedelemadóból a civil szervezeteknek felajánlható 1 százalékra nem lesznek jogosultak, de ez eddig csak a jövőre vonatkozott, hiszen a 2026-ban készülő, az idei adóévre vonatkozó felajánlásokra kellett volna alkalmazni ezt a pénzelvonást. A most kiszivárgott módosítóban viszont  

a kormánypárti képviselők olyan szigorítást javasolnak, hogy már az idén felajánlott, a mindössze néhány napja véglegesített adóbevallással rögzített 1 százalékokat sem kaphatják majd meg azok a civil szervezetek, amelyeket majd csak a törvény elfogadása után tesznek feketelistára.    

Ez még a Fidesz–KDNP elmúlt 15 évnyi kreatív jogalkotási gyakorlatához képest is egészen újszerű megközelítés, hiszen lényegében az amúgy tilos visszamenőleges hatályú jogalkotásra ad módot. Hiszen rögzíti: a már a múltban az adózó szabad akaratából a saját adójából felajánlott 1 százalék nem juthat el a még el sem fogadott törvény alapján a majd csak később összeállított listán megbélyegző és szankciós céllal szerepeltetett szervezethez. 

Mivel már az eddig ismert törvényjavaslat is olyan nagyvonalúan volt megfogalmazva, hogy az alapján lényegében bármely olyan civil szervezet, cég vagy sajtóorgánum tiltólistára kerülhet, amelyhez akár EU-s támogatási forrásként vagy bármely más külföldi utalásként külföldről pénz érkezik, lényegében mindenki fenyegetve érezhette magát, hogy a kormányzatnak nem tetsző hazai közéleti tevékenysége miatt tiltólistára kerülhet. A kormánypárti politikusok segítettek is találgatni, hogy ki lehet érintett. 

Így nem csoda, ha számos szervezet még éppen az idei adó 1 százalék felajánlásoktól várta, hogy némi tartalék bevételt képezhet, ha mondjuk le kellene mondjon külföldi támogatási forrásoktól, hogy megelőzze a listára kerülését, amely végső soron az anyagi ellehetetlenüléséhez, sőt akár a fizikai megszűnéséhez is vezethet. Számos szervezet talán éppen ezért, pénzt és energiát nem kímélve hirdette magát, hogy felajánlásokat vár. Az adóbevallások idén május 20-i benyújtása után elvileg – ha máshol nem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál – már látszik, hogy mely szervezetnek mennyi felajánlás érkezett.

A most kiszivárgott módosítás alapján ez a pénz azonban nem juthat el a szokásos szeptember végi, október elejei időpontban azokhoz a szervezetekhez, amelyek majd a kormány ellenséglistáján szerepelnek. Ugyan még a listaírást lehetővé tevő törvény sem lépett hatályba, de az ehhez benyújtott kormánypárti módosító azt már biztosan tudja, hogy augusztus elsejére készen lesz egy ilyen lista, mivel az indoklásban már ez szerepel: „A fenti rendelkezéseket első alkalommal a 2025. évi rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni a jegyzék 2025. augusztus 1-jei állapota alapján.” A szövegjavaslat máshol még egyértelműbben leírja: 

„A jegyzékre került szervezetek nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvény szerinti befizetett adó egy százalékának megfelelő támogatásban, így a javaslat kezeli azt a helyzetet, amikor a magánszemély felajánlását követően kerül fel a kedvezményezett a jegyzékre.” 

Ezenkívül apróbb pontosítások – jellemzően szöveg- és nyelvhelyességi változtatások – vannak a módosító csomagban. Fontosabb változás még, hogy a mostani javaslatszöveg a magyar és más állam állampolgárságával rendelkező kettős állampolgárok külföldi utalásait is tilalmasnak vette, de az új szöveg kiveszi a kettős állampolgárokat a külföldiek közül. Viszont más ponton szigorít azzal, hogy külföldi támogatásnak minősül az a pénz is, amely nemcsak közvetlenül, hanem harmadik személy, illetve szervezet közbeiktatásával közvetett módon érkezik az adott szervezethez.

A friss javaslat része nemcsak annak egyértelműsítése, hogy „az adózó rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összeg kiutalását az állami adóhatóság elutasítja, ha a nyilatkozattételt követően a kedvezményezett szervezetet a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti jegyzékre vették”, hanem újként arról is rendelkezik, hová kerül az adózó eredeti szándékával szemben ez a felajánlott 1 százalék: „a jegyzékre vett kedvezményezett javára felajánlott adóösszeg a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezetet illeti meg”. Ez az az állam által év elején létrehozott alapítvány, amely a nem tb-támogatott gyógyszerek és kezelések iránti méltányossági kérelmeket bírálja el, és dönt az egyedi méltányossági támogatási összegről – idén mintegy 40 milliárd forintról, de ez tehát ily módon nőhet.