A második negyedéves adat közlésével együtt az uniós statisztikai hivatal módosította az első negyedéves mutatókat is: 2,7 százalékos növekedésre, a korábban kiadott plusz 2,5 százalékról – írja az MTI az Eurostatra hivatkozva.. A statisztikai szervezet közölte az eurózónán kívül mind a 25 jelenlegi tagállam munkaköltségeinek változását is: az unió egészében a második negyedben 2,8 százalékkal nőttek a munkaköltségek, az első negyedévi 3,7 százalék után, ugyancsak az egy évvel korábbihoz képest.



Az uniós listából kitűnik, hogy az új tíz tagállamban általában nagyobb mértékben emelkedtek a munkaköltségek, mint a korábbi uniós tagországoknál. A tíz új tag közül – és így az unió egészében is – Lettországban nőttek leginkább a munkaköltségek: 10,4 százalékkal, az első negyedbeli – ugyancsak legerősebb – 11,0 százalék után, rendre az egy évvel azelőttihez képest.



Magyarország a második a munkaköltségek növekedését tekintve: 8,4 százalékos emelkedéssel, az első negyedbeli 9,7 százalékos növekedés után, szintén éves összevetésben. Kelet-Közép-Európában Csehországban nőtt legkevésbé a munka költsége éves összehasonlításban: 3,9 százalékkal, az első negyedéves 6,9 százalék után. A térség országai közül Szlovéniából nem közölt adatokat a Eurostat.



A teljes munkaköltség a béren kívül társadalombiztosítási járulékot és más, nem bérjellegű tételeket is tartalmaz. Az iparban a második negyedben 2,6 százalékkal nőttek a munkaköltségek az euróövezetben az első negyedévi 3,0 százalékos többlet helyett, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az egész, 25 tagú EU-ban az iparban 3,1 százalékra csökkent a költségnövekedés üteme az első negyedévi 3,4 százalékról. Ebben az összehasonlításban Magyarország a listavezető: az EU statisztikai hivatala szerint a magyar iparban a munkaköltségek a második negyedévben 9,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az első negyedévi 9,1 százalékos többlet után, ugyancsak az egy évvel azelőttihez képest.