Alejandro Cercas, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság kijelölt raportőre keddi parlamenti előterjesztésében úgy fogalmazott: a 48 órás munkahetet be kell tartani, nem szabad lehetőséget hagyni a kivételekre, az ugyanis ellentétes az alapvető emberi jogokkal, az EU-alkotmánnyal, és veszélyeztetné az alkalmazottak egészségét és biztonságát.
 
Cercas szerint az ügyeletben töltött időt - beleértve a készenléti ügyeletet is - munkában töltött időként kell elszámolni. A munkaidő átlagát az ajánlás szerint, és ha a munkavállalók egyetértenek, éves szinten számolnák el, szemben a jelenlegi 4 hónapos periódussal.
 
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság megszavazta a spanyol szocialista Cercas javaslatait. Egyetértenek az ajánlásokkal a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a kommunisták. Még nem döntött a frakció-álláspontról az Európai Néppárt csoportja.
 
Összeomlik a brit egészségügyi ellátás?
 
A legnagyobb vita az ügyben egyébként Nagy-Britanniában van: a képviselők némelyike a gazdaság rugalmasságát, versenyképességét félti a munkaidő legális meghosszabbítását meghatározott feltételekkel lehetővé tevő, úgynevezett opt-out eltörlésétől. Ez a rendszer lehetőséget nyújt a munkavállalóknak, hogy megtagadják a túlórázást, azonban az esetek nagy többségében a retorzióktól való félelem miatt nem mernek élni ezzel a lehetőséggel, ezért jelent kiskaput a szabályozáson. Mások a munkavállalók egészségügyi, szociális és munkajogi kockázatát hangsúlyozzák a kiskapu érvényben maradása esetén. A szakszervezetek sincsenek egységes állásponton. A brit egészségügyi ellátás többek szerint veszélybe kerülne, ha az ügyeleti idő munkaidőbe való beszámítása mellett még az opt-out is megszűnne.
 
Franciaországban, Németországban és Spanyolországban is alkalmazzák a 48 órás munkahét túllépésének kivételes lehetőségét az egészségügyben, mióta az Európai Bíróság a készenléti ügyeletet is munkában töltött időnek minősítette.