Majdnem minden ötödik európai részmunkaidőben dolgozik. Az utóbbi időben főként a férfiak körében nőtt meg az ilyen keretek között foglalkoztatottak száma.

2003-tól kezdődően az Európai Unió Munkaerő-felmérése (LFS) negyedéves és éves statisztikákat közöl az EU tagországaira és az EFTA országaira vonatkozóan. Az adatok a 15 évesnél idősebb lakosság munkaerő-piaci szerepét világítják meg, s a felmérés kitér a munkaidőre, a másodállásokra, a munkanélküliségre, a munkahely-keresési módszerekre, a részmunkaidős megbízásokra, az oktatásra és a képzésre.

A korábbi negyedéves felmérések az EU 15 régi tagországára vonatkozóan a munkaképes lakosság foglalkoztatottsági arányának növekedéséről, illetve a nemek szerinti munkaerő-piaci megoszlás kiegyenlítődéséről számoltak be.

A most ismertetett legfrissebb adatok a 2004 utolsó negyedévi helyzetet tükrözik, és arról tanúskodnak, hogy a foglalkoztatottak 7 százalékára nőtt a részmunkaidős férfiak, 31,3 százalékra a részmunkaidős nők száma. Jelentős eltérések figyelhetők meg a tagországok között: míg Szlovákiában alig 2,6 százalék a részmunkaidős alkalmazottak aránya, Hollandiában 45,8 százalék. Számottevő mértékben nőtt a határozott időre szóló munkaszerződések száma, így 13,3 százalékra a férfiak és 14,3 százalékra a nők esetében.

Enyhén emelkedett az aktív lakosság aránya az EU-ban, elérve a 70 százalékot, s a 2003 utolsó negyedévében jegyzett 55,1 százalékról 56,1 százalékra nőtt a nők foglalkoztatottsági aránya.

A 25 tagú EU-ban az átlagos heti munkaidő elérte a 41,1 órát, a franciák, a dánok, a spanyolok, a finnek és a svédek kevesebb mint negyven órát dolgoznak hetente, a görögök, a szlovénok és a lettek viszont több mint 43-at.