Az ellenőrzési akció során mintegy 10 ezer olyan esetet találtak, ahol a munkaadó nem tartotta nyilván vagy nem a valóságnak megfelelően a munkaidőt. A munkaidő időtartalmára, a pihenőidő kiadására vonatkozóan 8 ezer, illetve 5 ezer jogsértést tapasztaltak. Előfordult sok jogellenes munkaerő-kölcsönzés is.

A felügyelők az akció során 7 ezer esetben alkalmaztak munkaügyi bírságot, 6 ezer alkalommal pedig határozatban szólították fel a munkaadót a jogsértés megszüntetésére.

A bírságokon kívül a munkaadókat augusztustól már az is ösztönzi a jogkövetésre, hogy ellenkező esetben nem jutnak hozzá állami megrendeléshez. A közbeszerzési törvény módosítása szerint azok a munkaadók, ahol a felügyelők munkaszerződés és bejelentés nélküli vagy színlelt szerződéssel történő foglalkoztatást tapasztaltak, öt évig nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban.

Egy kérdésre válaszolva az OMMF elnöke elmondta, a színlelt szerződéseknél a felügyelő elrendeli a munkaszerződés helyreállítását, a foglalkoztatás megkezdéséig visszamenőlegesen, viszont az elmaradt adó és járulék befizetéséről nem rendelkezhet. Ez az adóhatóság dolga. Az együttműködés alapján viszont ezeket az eseteket jelzik az adóhatóságnak - tette hozzá.

Papp István elismerte, hogy lehetne egyszerűsíteni a munkaviszonyok létesítésére vonatkozó munkaadói bejelentési kötelezettséget. Jelenleg ezt az Egyesített Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), az adóshatóság és az egészségpénztár felé is meg kell tenniük a munkáltatóknak. Az adatvédelmi egyeztetést követően informatikai fejlesztéssel el kellene érni, hogy csak egy bejelentési kötelezettsége legyen a munkaadónak.

Ugyancsak adatvédelmi egyeztetést igényel, hogy a jogerős munkaügyi határozatok felkerüljenek az internetre. Így például a fővállalkozók nem próbálnának olyan alvállalkozókkal részt venni közbeszerzésekben, akik munkaügyi jogszabálysértés miatt ilyen munkában nem vehetnének részt.

Papp István egy új jelenségről szólva elmondta, egyre többször tapasztalják, hogy a munkaadók az építőipar, a vendéglátás, a vagyonvédelem területén alkalmi munkavállalói könyvvel legalizálják a valójában tartós munkaviszonyt. De sokszor még ez sem a jogszabályok szerint történik, mert például nem vezetik külön a nyilvántartást ezekről a munkavállalókról illetve ezeket az adatokat nem küldik el rendszeresen az illetékes munkaügyi központnak.