Az egyes mutatók kapcsán javulást észlelők aránya az új EU-tagállamokban és Magyarországon © GfK Custom Research Worldwide, 2006

A GfK Custom Research Worldwide először 2004-ben készítette el kilenc országra kiterjedő felmérését – így Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Lettországban, Litvániában, Észtországban, Lengyelországban, Magyarországon és Máltán vizsgálták, milyennek látja a lakosság saját aktuális helyzetét és jövőjét többek között a munkahelyek biztonságával, az egészségügyi ellátással, a korrupcióval és az árak változásával kapcsolatban.
Idén a felmérésben résztvevő országok sora kiegészült Ciprussal.
A felmérés általános konklúziója szerint remény és félelmek egyszerre vannak jelen az új EU tagállamokban. A tavalyi évhez hasonlóan az újonnan csatlakozott tíz ország lakosai optimisták az Unióban adódó tanulási- és munkalehetőségekkel kapcsolatban, de többségük jelentős áremelkedésektől, nagyobb mértékű korrupciótól és munkanélküliségtől tart.

A tíz új EU tagállamban tízből négyen gondolják úgy, hogy a foglalkoztatottság terén lényegi változások nem következtek be a csatlakozás időpontja óta. Az új EU állampolgárok 16 százaléka gondolja úgy, hogy munkahelye most nagyobb biztonságban van – ez azonban 4 százalékpontos visszaesést jelez az előző évi adatokhoz képest. Az egészségügyi ellátás szintjének növekedéséről a felmérésbe bevont országok lakosainak 12 százaléka nyilatkozott. Litvánia, Szlovénia és Lengyelország kitart tavalyi negatív véleménye mellett, a máltaiak egészségügyről alkotott nézetei azonban pozitív irányba mozdultak el. A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) lát több munka-, és 67 százalék több tanulási lehetőséget a „régi” EU tagállamokban. Különösen nagy arányban a Baltikum és Lengyelország lakossága számolt be a munkavállalás és az oktatás területén bekövetkező pozitív változásokról.

Tízből nyolcan (78,3 százalék) érzékelik 2006-ban az árak növekedését. Lettországban és Litvániában tízből kilenc ember – a lakosság 98 százaléka –, Lengyelországban, Máltán és Szlovákiában pedig tízből nyolcan számolnak be áremelkedésről. A megkérdezetteknek mintegy kétötöde (42 százalék) szerint nőtt a korrupció mértéke 2004. május 1-je óta. A tíz ország átlagánál jóval nagyobb azoknak az aránya, akik a korrupció eluralkodásáról számoltak be Cipruson, Csehországban, Szlovákiában és Litvániában. A megkérdezettek háromötöde gondolja úgy, hogy a nemzeti identitástudat és a hagyományok megőrizhetők, és csupán 17 százalékuk – főként Cipruson, Szlovákiában és Csehországban – vélekedik úgy, hogy ezek veszélyben vannak.

Magyarországon 4 százalékot tesz ki azok aránya, akik az elmúlt másfél évben munkahelyüket nagyobb biztonságban kezdték érezni – ez az arány gyakorlatilag stagnál. Az egészségügyi ellátás helyzetét a tíz ország összátlagánál mi magyarok borúlátóbban ítéltük meg, hiszen 6 százalék azoknak az aránya, akik pozitív változásokat véltek felfedezni. Ugyanakkor az ellátás színvonalának megfelelő irányba történő elmozdulását észlelők aránya a 2005. évi adatokhoz (3 százalék) képest megduplázódott. Az EU-ban adódó munka- és tanulási lehetőségek bővülését kisebb arányban érzékelték honfitársaink, mint azt a tíz ország összesített adatai mutatják.

A magyar válaszadók 44 százaléka gondolja úgy ugyanis, hogy a csatlakozás óta jobb esélye van a „régi” tagállamok munkaerő-piacain, s 53 százalékuk véli úgy, több lehetőség kínálkozik a tanulásra. Ezek az adatok pedig a tavaly mértekhez képest szintén javulást mutatnak, hiszen 2005-ben még a lakosság 37 százaléka látott több esélyt az unió tagállamaiban való munkavállalásra, s mindössze 42 százalék szerint javultak a továbbtanulási esélyek a tagállamokban az idei 53 százalékhoz képest. A magyaroknak a korrupcióval és az árak növekedésével kapcsolatos vélekedései a tíz tagállam átlagától lényegében nem térnek el, ám az előző évhez képest most többen gondolják úgy, hogy a korrupció elterjedtebb, s az árak magasabbak, mint 2005-ben.

Az elkövetkező öt évre vonatkozó várakozások
A felmérés nem csupán a megkérdezettek jelenlegi helyzetének értékelésére, de a soron következő öt évre vonatkozó várakozásaikra is rákérdezett. A legutóbbi felméréshez képest az újonnan csatlakozók az árak és a korrupció tekintetében számítanak nagyobb arányban növekedésre. A munkahelyek biztonságával kapcsolatban a legfrissebb adatok szerint átlagosan a válaszadók 31 százaléka számít munkahelyének nagyobb biztonságára, további 31 százalék szerint pedig a helyzet e téren változatlan marad. E tekintetben legoptimistább Litvánia, de az átlagot meghaladóan bizakodnak az észtek, a lettek és a szlovákok is. A többség a munka- és tanulási lehetőségek elérhetőségének bővülésére számít úgy a tíz ország átlagát, mint a hazai vélekedéseket illetően. A megkérdezettek 37 százaléka véli úgy, hogy az egészségügyi ellátás 2010-ig javulni fog, 32 százalék szerint pedig változatlan marad. A magyar válaszok aránya némiképp máshogy alakult, ugyanis itt nagyobb az egészségügyi ellátás szintjének stagnálására számítók aránya (39 százalék), mint azoké, akik pozitív elmozdulást várnak (26 százalék). A nemzeti identitástudat és a hagyománytisztelet tekintetében a megkérdezettek mintegy fele gondolja úgy – a tíz ország átlaga 46 százalék, a magyarországi átlag 49 százalék –, hogy minden marad a régiben.