A Foglalkoztatási Hivatal honlapján szereplő statisztikai adatok szerint a regisztrált munkanélküliek száma 2004 novembere és 2005 januárja között még az ideinél is nagyobb, 51 ezres emelkedést jelzett, majd márciustól júniusig folyamatosan csökkent.

A 2004 novemberi szám 379 ezer, a decemberi 401 ezer. A 2005 januári szám 430 ezer, a februári 439 ezer. Ezt követően az év során folyamatosan csökkent a regisztráltak száma, júniusban már 388 ezer volt, majd decemberig lényegében 400 ezer alatt maradt, csak szeptemberben volt 401 ezer. A decemberi szám több mint 410 ezer volt, 2006 januárra 436 ezerre nőtt.

A regisztrált munkanélküliek száma az előző hónaphoz viszonyítva a múlt évben először márciusban mutatott csökkenést, ennek mértéke 0,7 százalék volt. A csökkenés áprilisban már elérte a 3,9 százalékot, májusban a 4,8 százalékot, majd júniusban 2,8 százalékot. Júliusban viszont már 2,8 százalékkal emelkedett.

Augusztusban és  szeptemberben 0,2 illetve 0,3 százalékkal emelkedett, sőt októberben 1,2 százalékos csökkenést is mutatott az előző hónaphoz viszonyítva. Novemberben, decemberben, majd az idén januárban ismét emelkedett a regisztráltak száma 0,6 és 2,9 illetve 6,3 százalékkal.

A nemzetközi összehasonlításra nem a regisztrált munkanélküliek számát, hanem a KSH adatait használják. A KSH kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartást keresnek fel, körülbelül 65 ezer személyt kérdeznek meg. A nemzetközileg elfogadott módszertan szerint számítják ki a közölt adatokat.

A KSH adatok szerint a munkanélküliek száma Magyarországon 1993-ban érte el a csúcsot 500 ezer fővel. Az 1993-at követő években évről-évre folyamatosan csökkent a KSH által számított munkanélküliség. A csaknem egyenletes csökkenés eredményeként a munkanélküliek száma 2001-re már 200 ezer közelébe került. A munkanélküliek száma ezt követően emelkedni kezdett. A legutóbbi adatok szerint 2004-ben átlagban 252,9 ezer, 2005-ben pedig 304 ezer volt.

A regisztráltak száma, körülbelül 100 ezerrel magasabb értékkel, tendenciájában mindig jól követte a KSH munkaerő felmérésének adatsorát. A körülbelül 100 ezres különbség azzal magyarázható, hogy a felmérés, illetve a regisztráció alapján nem ugyanazok számítanak munkanélkülinek. A felmérésnél például alapkövetelmény, hogy az illető rendszeresen keressen munkát, a regisztrációhoz ez a múlt év őszéig nem volt szükséges.