A szakszervezeti vezető emlékeztetett arra, hogy a korábbi, a Fidesz vezette kormányzat idején elvonták az országos érdekegyeztetéstől a minimálbér meghatározására vonatkozó kizárólagos jogosítványt. Határidőt szabtak a megegyezésre, ha addig nem állapodtak meg a szociális partnerek és a kormány, akkor a kormányzat önállóan határozhatta meg a legkisebb bér összegét.

Wittich Tamás hangsúlyozta, a szakszervezetek a 100 ezer forintos minimálbért nem ilyen körülmények között kívánják elérni, hanem az Országos Érdekegyeztető Tanács a minimálbér meghatározására vonatkozó jelenlegi jogosítványának gyakorlásával.

Azt is kifogásolta, hogy a korábbi kormány idejében személyi jövedelemadót kellett fizetni a minimálbér után is, így annak nettó összege jóval kevesebb volt. A szakszervezetek olyan 100 ezer forintos minimálbért kívánnak elérni, amely a jelenlegi minimálbérhez hasonlóan adómentes.

Az MSZOSZ elnöke szerint a 100 ezer forintos minimálbért jól megalapozza az a több évre szóló egyezség, amelyet a múlt év végén kötöttek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Ezek szerint a 2005-ös  57 ezer forintos minimálbért 2006-tól 62 500 forintra, 2007-től 65 500 forintra, 2008-tól 69 000 forintra emelték. A megállapodás újszerű volt abban, hogy több évre határozták meg a legkisebb bért.

A sok alkuval kialakított egyezség alapján az idén januártól még csak ajánlott, de a második félévtől már kötelező a cégeknél a középfokú végzettségűek bérminimumának alkalmazása. A legalább középfokú iskolai végzettséget, és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben két éves gyakorlatig 1,05, két éves gyakorlat felett 1,1-szeres lesz a minimálbérhez viszonyított szorzó. Egyezséget kötöttek a további évek szorzóiról is. Így 2007-ben és 2008-ban 1,1 és 1,15 illetve 1,2 és 1,25 a szorzó a gyakorlati időtől függően. Az 50 év feletti munkavállalók esetében nem kell figyelembe venni a gyakorlati időt.

Az egyezség ajánlja azt is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4, 1,5, 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkáltatók.

A 100 ezer forintos minimálbért, mint az évtized végére elérendő célt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már a múlt év júniusában megfogalmazta a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén - mutatott rá Wittich Tamás. Elmondta: üdvözölendő, hogy a Fidesz is ezt a célt határozta meg. Különösen akkor, ha az ellenzéki párt szerint is az országos érdekegyeztetés keretei között kell majd megegyezni a minimálbéremelésről, illetve ha nettóban és nem bruttóban kívánják elérni a 100 ezer forintot.

2000-ben, a Fidesz vezette kormány idején nem sikerült megállapodni a jelentős minimálbéremelésről az országos érdekegyeztetés fórumán. Akkor a 25 500 forintos minimálbér 2001-es 40 ezer forintra emeléséről vitáztak. A Munka törvénykönyve módosítása alapján viszont a tárgyalófelek megegyezésének hiányában a kormány önállóan határozhatott a 40 ezer forintra emelésről. A munkáltatói érdekképviseletek azzal utasították el az ilyen mértékű emelést, hogy az kompenzációk nélkül ellehetetleníti a vállalkozók jelentős részét.

Ezt követően, 2001-ben már megegyezett az országos fórum az újabb jelentős emelésről. A munkaadói érdekképviseletek akkor azzal fogadták el a minimálbér 2002-ben 50 ezer forintra emelését, hogy a Munkaerőpiaci Alapból 15 milliárd forintos kompenzációs keret áll majd rendelkezésre egyes vállalkozások terheinek részbeni átvállalására.

A 40 000 forintos bruttó minimálbérhez 30 800 forintos, az 50 000 forintos minimálbérhez 37 750 forintos nettó érték tartozott az adófizetési kötelezettség miatt.