szerző:
hvg.hu

A munkahelyi piszkálódás szélsőséges formájának, a munkahelyi pszichoterrornak a dolgozók 9 százaléka válik évente áldozatává – derül ki egy tanulmányból, melyet az akkor még 15 tagállamból álló EU-ról készített az Európai Alapítvány az Élet és Munkakörülmények Javításáért.

Nehéz fellépni a mobbing ellen
© sxc.hu
Annak ellenére, hogy a közvélemény számára Magyarországon még nem ismert a „mobbing”, azaz a munkahelyi pszichoterror kifejezés – melyet a köznyelvben munkahelyi kicsinálásként szokás emlegetni –, a munkapszichológusok már hazánkban is kimutatták a jelenség előfordulását. Dr. Kaucsek György és dr. Simon Péter kutatása szerint a magyar munkahelyeken előforduló pszichoterror-esetek száma megegyezik a Nyugat-Európában mért adatokkal. A 1996-ban végzett kutatást azonban nem követte semmilyen további közpolitikai lépés vagy ismeretfejlesztő társadalmi célú kampány. Még a Magyarországon aktív multinacionális nagyvállalatok humánerőforrás-politikája sem foglalkozik a jelenséggel, holott Nyugat-Európában a mobbing elleni fellépés már vállalati szinten is megjelenő, bevett gyakorlat.

A munkahelyi pszichoterror Európa nyugati országaiban nem számít magánügynek. Számos helyre fordulhat problémájával az az európai uniós állampolgár, akit a munkahelyén főnöke, egy vagy több kollégája, beosztottja – vagy adott esetben ügyfele – részéről rendszeresen különféle ellenséges atrocitások érnek. A legtöbb szakszervezet foglalkozik a jelenséggel, gyakran még segélyvonalat is működtetnek e témában. Számos állami és magán tanácsadó szolgáltatás foglalkozik a mobbing kérdésével, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók érdekében: tréningeket tartanak, ismertető, figyelemfelkeltő kiadványokat jelentetnek meg, számos honlap szól a témáról, illetve személyre szabott tanácsadással is foglalkoznak. Nagy-Britanniában például a munkahelyi zaklatás mindenféle fajtájának a megelőzésére munkahelyi biztosokat jelöltek ki, akikhez munkahelyi pszichoterror esetében vállalaton belül közvetlenül is lehet fordulni. Számos EU-országban elterjedt a cégen belül független testületként működő szakértők alkalmazása, akikhez többek között a munkahelyi pszichoterror esetei is tartoznak, de a munkavállalónak joga van külső közvetítő céghez is fordulni megoldásért munkahelyi problémájával. Ezenkívül az állami közpolitika különféle szereplőihez fordulhat a sértett, így például az ombudsmanhoz vagy a munkaügyi és az esélyegyenlőséggel foglalkozó hatóságokhoz. Az egészségügyi ellátás terén is specializált szaktudás fogadja a pszichoterror sértettjeit.

A mobbing-esetek kezelését célzó európai uniós szolgáltatások általában két szempontból problematikusak. Egyrészt az integrált ellátás megoldása jelent gondot, másrészt általában a hatékonyság, ezen belül is leginkább a hatékony jogi képviselet ellátása. Az integrált szolgáltatás a sértett ügyfeleknek abból az általános igényéből indul ki, hogy a pszichoterror által előidézett akut problémákra – melyek az életüket átfogóan érintik – viszonylag egyidőben, és nem egymást követően, legyenek képesek reagálni: a terápiás beszélgetés, az orvosi ellátás, a jogi, kommunikációs és karriertanácsadás lehetőleg egymással párhuzamosan fussanak, ezzel is támogatva a rehabilitációs folyamatot.

Problémás fellépni ellene (Oldaltörés)

Egészségi problémákat is okozhat
© sxc.hu
A jogi képviselet kérdése azért problematikus, mert nagyon nehéz jogilag megragadni a mobbing-eseteket. Egyfelől nem minden EU-tagállam jogalkotásában jelenik meg expressis verbis a mobbing mint kategória. Egyes országokban – mivel a törvényalkotást nem találták szükségesnek – jogszabályok helyett gyakorlati útmutatókat, belső szabályzatokat, eljárási kódokat alkalmaznak (Írország), vagy bírósági határozatokat vesznek alapul (Németország, Spanyolország), vagy mind az állami, mind a privát szektorra vonatkozó kollektív szerződésekben szabályozzák (Németország). Franciaországban, Belgiumban, Dániában és Finnországban viszont kifejezetten mobbing-esetekre szabott törvényeket fogadtak el az elmúlt pár esztendőben. Másfelől a hatékony jogi képviselet kérdése a munkahelyi pszichoterror általános érvényű definíciójának a hiányából adódóan is problematikus. Az Európai Parlament elfogadta ugyan 2001-ben azt a határozatot, amely a munkahelyi zaklatás témakörében külön rendelkezik a munkahelyi pszichoterrorról, ebben azonban a mobbing fogalmának egy meglehetősen nyitott definíciója szerepel. A definíció kérdése visszavisz a társadalomtudomány világába, ahol szintén nincs konszenzus a fogalom definiálásának tekintetében. Különféle iskolák különféle szempontokat adnak a jelenség szabatos leírására és magyarázatára vonatkozóan, Nagy-Britanniában például az etológiai eredetű mobbing kifejezést nem is használják, helyette a „bullying” a bevett elnevezése a jelenségnek.

A munkahelyi ellenséges atrocitások elleni fellépés kapcsán az Európai Uniós gyakorlatot tekintve leszűrhető, hogy Európa nyugatibb tájékain sincs sokkal reménytelibb helyzetben az, akit kollégái pszichésen ki akarnak csinálni a munkahelyén. Mindenképp fontos tény, hogy a munkahelyi pszichoterror fogalmának jelentésével kapcsolatos tudatosság már megjelent, mind állami, mind uniós szinten, a sértettek hatékony ellátása azonban még számos problémát hordoz, és sok pénzébe kerül mind az államnak, mind a munkáltatóknak. Abban mindenki egyetért, hogy a gyakorlatban a megelőzés hatékonyabban működik – ilyen irányú intézkedéseket viszonylag hamar és egyszerűen lehetne itthon is tenni, bevezetésként –, mint a már kialakult esetek kezelése.

Kulcsfontosságú lenne mind állami szinten, mind a vállalatok szintjén olyan irányelvek elfogadása, amelyek felhívják a figyelmet a bántalmazó magatartás minden lehetséges formájára, illetve egyben azok elutasítására, elősegítve a tudatosság növelését az erőszak minden – azaz nem feltétlenül fizikai – formájával kapcsolatban.


Süvecz Emese
MONA Alapítvány
A mobbingról szóló cikksorozatot az Európa Tanács Daphne programja támogatja

MTI Test és lélek

Öregít a stressz

Felgyorsítja a szervezet biológiai öregedésének folyamatát a nagy dózisú stressz - állapították meg amerikai tudósok súlyos lelki terhelésnek kitett nők immunsejtjeinek viselkedése alapján.

hvg.hu Karrier

Küzdelem a stresszel és a rossz főnökkel

A kedélyállapot hullámzásait és a stresszt le lehet győzni. Ehhez meg kell érteni a stressz természetét, amely magasabb szintű kívánságaink kielégítetlenségének eredménye. Ezért a menedzsereknek is tudniuk kell, hogy a beosztottjaik stresszes panaszait ők okozzák, ami a cégnek igen sokba kerül.

hvg.hu Karrier

Tippek a munkahelyi stressz kezelésére

Stresszes helyzetbe kerülni a munkahelyen nem feltétlenül rossz. Ha nem extrém mértékű az efféle nyomás, akár motiváló erőként is felhasználható, s megkönnyítheti a koncentrációt is. A lényeg ez esetben is - akárcsak bárhol máshol - a mértékletesség. Tanácsaink.

hvg.hu Karrier

A munkahelyi stressz a munkáltatóknak is rossz

A növekvő nyomás miatt kieső alkalmazottak hatalmas költségeket jelentenek a cégeknek. Megfelelő hozzáállással, s munkahelyi környezet kialakításával azonban elébe lehet menni a problémának.

hvg.hu Karrier

Mit tegyünk, ha ki akarnak csinálni a munkahelyen?

A munkavállalók karrierjük során legalább egyszer célpontjai lehetnek főnökük, beosztottjuk, illetve egy vagy egyszerre több kollégájuk ellenséges akcióinak. A munkahelyi szurka-piszka jelenségét hajlamosak vagyunk személyes konfliktusnak értelmezni, holott – amint azt munkapszichológusok kimutatták – a jelenségnek szélesebb társadalmi háttere van.

hvg.hu Tech

A jövő repülőterén nő a forgalom és csökken a stressz

A PaxFlow Simulator nevű új szoftver több mint 90 százalékos pontossággal képes előre jelezni egy repülőtér várható utasforgalmát. A program célja, hogy mérsékelje az utasok által jól ismert stresszhelyzeteket, amelyek többek között a beléptető (check-in) pult előtti hosszú sorban állás, a hiányzó poggyászkulik, vagy a hosszú repülés után túlságosan körülményesnek tűnő útlevél-ellenőrzés miatt alakulnak ki.

MTI Test és lélek

Az almaecet megöli a stresszt

Az almaecet nemcsak bizonyos ételekhez kiváló, hanem jótékony hatással van az állatokra is – idézi az egyik szakmai magazin az egyik magyar állatorvos véleményét.

hvg.hu Plázs

Stressz – a kor kórja

„Küzdj vagy fuss” – a XXI. század népbetegségeként aposztrofált stresszre adható lehetséges válaszok ezek. Számtalan betegség kialakulása miatt okolják az állandó készenlétet igénylő, és sokszor megoldhatatlannak tűnő mindennapi problémák okozta stresszt. A pszichológus a személyiségben keresi a válaszokat, a belgyógyász a szégyenérzetet is okolja, a kardiológus pedig a beteg felelősségéről beszél.

Folk György (hvg.hu) Karrier

A munkahelyi stressz megduplázza a szívroham esélyét

Határidők, tárgyalások, meetingek – gyilkos mértékben növelhetik egy szívroham esélyét, az azt követő napon. Egy új tanulmány szerint az irodai stressz duplájára növeli a szívroham esélyét.

Furcsán kapta meg a közpénzes megbízást Lázár „független médiája”

Furcsán kapta meg a közpénzes megbízást Lázár „független médiája”

Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer

Nonszensz, hogy a gyerekeket is munkaszombatra kényszeríti a rendszer

Ibrahimovic visszatérhet a csapathoz, amely annak idején átverte

Ibrahimovic visszatérhet a csapathoz, amely annak idején átverte

Életmentő műtétre készül Csókay doktor: a sziámi ikrek egyikét kell újra operálnia

Életmentő műtétre készül Csókay doktor: a sziámi ikrek egyikét kell újra operálnia

Megvádolta Robert Ficót a szlovák rendőrség

Megvádolta Robert Ficót a szlovák rendőrség

Adventi mesenaptár - december 4.

Adventi mesenaptár - december 4.