„Leállt a meló, ellenőrzés van. Egy ukránt elkaptak a munkaügyesek” - hallatszik a sártenger közepén összeverődött munkások közül. A nadrágzsebből rögvest előkerülnek a mobiltelefonok, izgatott morajlás fut át az emberek között: esemény van. A hőmérséklet reggel kilenc órakor még mindig nulla fok alatt van, csontig hatoló szél fúj. Az M0-ás egyik, Újpesthez közeli leágazásánál több ezer hektáron gőzerővel folyik egy szolgáltató-komplexum felhúzása. Ide érkezett a nyolc-tíz munkaügyi felügyelőből, munkabiztonsági szakemberekből és a közel húsz rendőrből álló konvoj, amelyet a Határőrség munkatársainak autója zárt. Ekkora sereggel szinte lehetetlen észrevétlenül megközelíteni az építési területet, így a rajtaütésszerű érkezés - úgy tűnik - elmaradt.

Kérdések zápora. Akcióban a munkaügyi felügyelők © Stiller Ákos

Villámgyors parkolás után előkerülnek a "munkaügyi felügyelő" felirattal ellátott sárga mellények, a kitöltésre váró jegyzőkönyvek, és már záporoznak is a kérdések a területen kis csoportokban gyülekező munkásokra. Kinek dolgoznak? Van-e érvényes munkaszerződésük vagy alkalmi munkavállalói könyvük? Tudják-e munkáltatójuk adószámát? Miközben a felügyelők igyekeznek munkáltatóként csoportosítani a dolgozókat, a rendőrök módszeresen körbejárják az építési területet, összeterelve a még kóborló munkásokat, míg a Határőrség emberei „zárnak”, vagyis elállják a lehetséges menekülési útvonalakat.

„Előfordult, hogy az érkezésünk után szétfutottak az építkezésen dolgozók, ami egyértelművé tette a helyzetet: feketén foglalkoztatták őket. Az is gyakori, hogy a felügyelők felbukkanásakor a munkások mindent eldobnak a kezükből, fölkapnak egy kávésbögrét, nekilátnak az evésnek, vagy egyszerűen pihennek” - meséli egy neve elhallgatását kérő munkafelügyelő. Az óvatosság érthető, az ellenőrzések alkalmával ugyanis nemcsak a szerződéses munkaviszony fennállását vizsgálják, hanem egyebek közt a megfelelő munkakörülmények megvalósulását: betartják-e a pihenőidőt a munkások, kiadja-e a szabadságot a munkáltató, kifizeti-e a túlórapénzt. A munkavédelmi előírások betartását - munkaruha, védőfelszerelés, biztonságos munkaterület kialakítása stb. - a munkaügyi felügyelőkkel együttműködő munkavédelmis szakemberek végzik.

Törvényes munka. Ingoványos terep © Stiller Ákos

„A nagyobb beruházásoknál, például egy ezer fős építkezésnél lehetetlen, hogy minden egyes dolgozóhoz egyenként odamenjenek a felügyelők - válaszolja Gerőfi László, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Közép-magyarországi Munkaügyi Főfelügyelőségének igazgatója a kérdésre, hogy nem vívnak-e szélmalomharcot egy-egy kiterjedt építési terület ellenőrzésekor. Ilyenkor ugyanis nincs garancia arra, hogy a feketén foglalkoztatottak nem oldanak kereket, vagy nem rejtőznek el a felügyelők elől. A néhány hete átadott Aréna Pláza építésekor februárban lezajlott munkaügyi ellenőrzésre például az összes munkaügyi felügyelő, közel ötven-hatvan fő kivonult, emellett több mint száz rendőr és a Határőrség munkatársai is részt vettek az akcióban. Az ellenőrzés öt-hatszáz dolgozót - és munkáltatóikat - érintette. Ennél jóval több, közel ezer embert érintett a Honvéd Kórház építésekor lezajlott munkaügyi ellenőrzés.

Ahol szabálytalanságot találnak, oda indokolt esetben újra és újra kimennek a felügyelők. Volt olyan budai építkezés, ahol egymás után hétszer jelentünk meg, és minden egyes látogatás alkalmával csökkent a feketén foglalkoztatottak száma - meséli Gerőfi László, amikor szóba kerül az ellenőrzések hatékonysága. „Ha több alkalommal szankcionáljuk a munkáltatót, előbb-utóbb eljut odáig, hogy gazdaságtalan lesz számára a bírságolás” - magyarázza a szakember. A bírság összegének kiszabásakor többek között az is szempont, hogy a munkáltató ismételten követ-e el egy jogsértést. Hogy a munkáltató pótolta-e a hiányosságákat, amelyekre az ellenőrzés során fény derült, az utóellenőrzésekkor kiderül.

Szabálytalanságok számokban

Közel negyvenezer munkáltató közül - akiket az OMMF a 2007. január 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban vizsgált - 30 387-nél találtak szabálytalanságot. Ugyanez az adat a munkavállalók között 373 870 az 558 675 ellenőrzött munkavállalóból. A vizsgált időszakban kiszabott munkaügyi és munkavédelmi bírságok összege összesen 7 millárd 220 millió forint, ebből csaknem 31 millió forint a helyszíni, 40 millió 600 ezer forint a szabálysértési bírság. Több mint 789 millió forintnyi munkavédelmi bírságot fizettek be a jogsértők, és meghaladta az ötmillárd forintot a munkaügyi bírságokból befolyó összeg, míg eljárási bírság befizetésére 289 millió forintot költöttek a jogsértők. Munkaügyben a vizsgált időszakban 19 873 határozat született. Azokra a munkáltatókra, akik enyhe súlyú jogsértést követnek el, a felügyelőség nem feltétlenül szab ki bírságot, olykor a figyelemfelhívás is elegendő a jogsértés megszüntetéséhez.

A társhatóságokkal való együttműködés gyümölcsöző: a rendőri jelenlét amellett, hogy védelmet biztosít a munkaügyi felügyelőknek az inzultusok esetére, csökkenti annak valószínűségét, hogy a munkavállalók kijátsszák az ellenőröket. Az érvényes munkaszerződés vagy alkalmi munkavállalói könyv nélkül foglalkoztatottak ugyanis legtöbbször azzal magyarázzák a hiányosságot, hogy papírjaik „a kocsiban” vannak. Ilyenkor rendőri segítséggel megkereshetik a hiányzó dokumentumokat. A kísérettel kiküszöbölhető, hogy a feketén dolgozók kapkodva, utólag töltsék ki a munakvállalói könyvüket.

Szakszerű útbaigazítás © Stiller Ákos

Az ellenőrzésekben részt vevő társhatóságok minden alkalommal elvégzik a maguk feladatát: idegenrendészeti ügyben - például illegális bevándorlók foglalkoztatása esetén - a Határőrség munkatársai intézkednek. Éjszakai szórakozóhelyeken a rendőrök azt is megvizsgálják, árulnak-e drogot a helyszínen. Arra is akad példa, hogy a rendőrök vagy határőrök egy-egy akció során körözött személyre bukkannak. A munkaügyi felügyelők sokszor együtt dolgoznak az ÁNTSZ-szel, az APEH-hel, a Vám- és Pénzügyőrséggel és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (a Csillagszóró hadművelet részleteiről keretes írásunkban olvashatnak).

Ellenőrzés szempontjából az építőipar a kényesebb területek közé tartozik, általában itt a legmagasabb a feketén foglalkoztatottak száma, mert a munkafolyamatok bizonyos szakaszaiban (földmunkák, betonozás stb.) alacsony végzettségű munkavállalókra van szükség. Nagyobb számban fordulnak elő feketemunkások a takarítók között, a vagyonvédelem területén, a feldolgozóiparban, ahol a gépsorokon betanított munkások dolgoznak (őket az ország különböző pontjain toborozzák, és kisbusszal szállítják a foglalkoztatás helyszínére), valamint a logisztikai központokban. A fekete munkások döntő többsége magyar állampolgár, oszlatja el Gerőfi László a tévhitet, miszerint főként illegális bevándorlókat vagy külföldi szakmunkásokat lehet fekete munkán érni. Az ellenőrzések minden területre kiterjednek, a kereskedelemre, a vendéglátóiparra és a mezőgazdaságra is, bár ez utóbbi kevésbé jellemző a közép-magyarországi régióra. A munkaügyi felügyelők az állami beruházásokat sem kerülik el:  például az autópálya-építkezéseknél vagy a 4-es metró építésénél rendszeresen vizsgálják a munkáltatókat és a dolgozókat.

Nagy beruházás. Verejtékkel épül © Stiller Ákos

A munkavállalón nem lehet leverni, ha feketén dolgozik, a felelősség elsősorban a munkáltatót terheli. A munkaügyi bírság felső határát nemrég húszmillió forintra emelték (a fekete foglalkoztatás a legsúlyosabban büntethető jogsértések közé tartozik), míg a kiszabható bírság alsó határát 50 ezer forintról 30 ezerre csökkentették. A munkáltatónak tűrnie kell az ellenőrzést, együtt kell működnie a hatóságokkal, atrocitások azonban érhetik a munkaügyi felügyelőket. Előfordult olyan eset, amikor a munkáltató megtiltotta a dolgozóinak, hogy együttműködjenek a hatóságokkal.

"Azokat a foglalkoztatási ágakat, ahol magasabb a kirívó jogsértések száma, fokozottabban figyeljük. Előfordul, hogy mi választjuk ki az ellenőrzés alá vont munkaterületeket, de ezek lakossági bejelentés (panaszbejelentés, közérdekű bejelentés) útján is fölkerülhetnek a listánkra" - világít rá a célpontok kiválasztásának módjára Gerőfi László. Ha valakit fekete foglalkoztatáson érnek, számíthat a munkaügyi vizsgálatot követő adóhatósági ellenőrzésre is. Ilyenkor az APEH megvizsgálja, hogy a munkáltató teljesíti-e járulékfizetési kötelezettségét a munkavállalókat illetően.

Csillagszóró hadművelet

November 22-től január 2-ig a Csillagszóró elnevezésű akció keretében közel 40 ezer ellenőrzésre kerül sor. Az OMMF szakemberei mellett az akcióban részt vesznek a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH, az ÁNTSZ, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Határőrség és a Rendőrség munkatársai is.

„Légyszi nézd meg, hogy ... Károly be van e jelentve” - egy telefon, és a munkaügyi felügyelők megkapják a visszajelzést, hogy az ellenőrzött munkavállalók be vannak-e jelentve, szerepelnek-e az APEH nyilvántartásában. Ha minden rendben van, a dolgozók mehetnek vissza a munkájukhoz. Jogsértés esetén a felügyelő jegyzőkönyvet vesz föl, fényképeket készít (iratlefoglalásra is lehetősége van, amennyiben ez indokolt), bírságot szab ki.
Az ellenőrzés a legtöbb esetben eléri a célját, az esetleges jogsértés megszüntetése, orvoslása a munkáltató jól felfogott érdeke. Mivel a munkaügyi ellenőrzések eredményei s a szabálytalanságot elkövető munkáltatók névsora is nyilvános, a hiányosságokat a cégek többsége igyekszik azonnal pótolni, a presztízsvezsteségen kívül ugyanis ezek súlyos (anyagi) károkat okozhatnak nekik.