A hitéleti képzésekért 10 ezer és 145 ezer forint közötti összeget kell fizetni, legkevesebbet a Pápai Református Teológiai Akadémián, legtöbbet a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán.

A húsz legolcsóbb hazai szak közül tizenegy hitéleti témájú, a többi kisebb, csak egy-két felsőoktatási intézményben oktatott műszaki vagy mezőgazdasági szakokból kerül ki, mint a hulladékgazdálkodási technológus, a gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és -feldolgozó vagy a ménesgazda. E szakok mindegyikén félévenként 60 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak.

Jellemzően 80-90 ezer forintot kérnek a tanítói és óvodapedagógus képzésért. A legtöbbet, 145 ezer forintot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kell fizetni tanító szakon.

A legdrágább képzések listájának első húsz helyét, ha mindhárom (alap-, mester-, osztatlan) képzési szintet figyelembe vesszük, az orvosi, a pénzügyi elemző, a különböző előadóművész szakok illetve a zeneszerzés foglalják el. A legtöbbet az orvosképzésért kell fizetni: a Semmelweis Egyetemen 1 408 260 forintot félévenként. A többi egyetem orvosi képzéseit sem lehet megúszni 850 ezer forint alatt. A legdrágább képzések élvonalában két társadalomtudományi mesterszak is van, a Közép Európai Egyetem szervezésében.

Alapképzésben az első húsz helyet elfoglalja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a zeneszerzés, illetve dzsessz zeneszerzés szakkal, ezek 1 200 000 és 870 ezer forintba kerülnek, a többi előadóművész szakon 770 ezer és 1 140 000 forint közötti összeggel lehet számolni félévenként.

A mesterképzések első húsz helyét kitöltik a gazdasági témájú képzések, élükön a CEU közgazdasági elemző, és két társadalomtudományi szakával (1 116 950 forint/félév). Ezután a Corvinus és a Műegyetem következik, angol és magyar nyelvű MBA képzéseivel (egymillió, 750 ezer, 610 ezer forint/félév).

Az MBA (Master of Business Administration, az üzleti tanulmányok legmagasabb fokozatú diplomája) képzések közül első helyen a Corvinus Egyetem két angol nyelvű képzése áll, a harmadik a Műegyetemé. Szakirányú továbbképzések formájában részesülhetnek MBA képzésben a hallgatók a Debreceni Egyetemen (250 ezer forint/félév), a Miskolci Egyetemen (200 ezer forint/félév), a Nyugat-Magyarországi Egyetemen (280 ezer forint /félév, cégeknek 450 ezer forint), a Szent István Egyetemen, ahol 10 ezer euróba (körülbelül 2 600 000 forintba) kerül az angol nyelvű képzés félévenként, és a Szegedi Tudományegyetemen (235 ezer forint/félév).

Az MBA képzések abban különböznek az összes többi szaktól, hogy a szakleírás szerint az alap- vagy egyéb diploma megszerzése után általában két vagy három év gyakorlatot kell szerezni gazdasági területen, ha valaki felvételizni akar ezek egyikére.

Dr. Andor György, a BME GTK (a Műegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara) pénzügyek tanszékének vezetője szerint az árképzésben a legnagyobb eltéréseket az oktató díjazása okozza. Számít az intézmény hírneve és az oktatás helyszíne is. Az ár kialakulásában ezen kívül a szolgáltatáscsomag szerepel, amit a hallgató kap; például a könyvtár felszereltsége, az internethasználat az oktatásban, az, hogy a képzés árában szerepelnek-e a tankönyvek, és az sem mellékes, hogy hány, már meglévő lehetőséget tud felhasználni az intézmény, illetve mennyi új beruházás - például új tanterem - szükséges.

Az MBA képzésről részletesen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapján is olvashatnak.