A távmunka Magyarországon még újszerű foglalkoztatási forma, Európában és az USA-ban azonban évek óta sikeresen működik. A távmunka révén a vállalatok azonnali, 20-40 százalékos költségcsökkenést realizálhatnak, de a távmunkaházak építése a munkáltatók mellett kedvező, új alternatívát jelenthet a munkavállalók és a hátrányos helyzetű térségek számára is.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) részeként nemrégiben országszerte mintegy 100 vidékfejlesztő közösség alakult - derül ki a sajtóközleményből. A vidékfejlesztésben érintett vállalatok, civil szervezetek és önkormányzatok részvételével felépülő közösségek legfontosabb feladata a térségek legígéretesebb adottságainak megfogalmazása, majd az általuk lefedett, összefüggő vidéki területek 2013-ig tartó fejlesztési irányvonalainak meghatározása.

A helyi vidékfejlesztési közösségek stratégiáinak kialakítása javában folyik, de a közösségek az ÚMVP keretében, 2008. május 22-éig még többek között olyan értékes munkahelyteremtő támogatásokra is beadhatják támogatási igényüket, amelyek alternatív távmunka-megoldásokkal - például távmunkaházak létrehozásával - jelentősen hozzájárulhatnak a vidék foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez.

A távmunkaházat a legtöbb esetben egy "harmadik fél" - gyakran a települési önkormányzat vagy egy vállalkozó - alakítja ki és tartja fenn a munkaadók egyedi elvárásai alapján, miközben az egyes munkahelyeket a munkaadó rendszerint bérli a fenntartótól.

A távmunkaházakban korlátozott számú (egyetlen, vagy legalábbis kevés) munkáltató munkavállalói dolgoznak, akik az őket foglalkoztató vállalkozással internet, telefon, vagy éppen videokonferencia segítségével tartják fenn a kapcsolatot. Mivel a házakba csak a szerződéses munkavállalók léphetnek be, a megfelelő, és előírásszerű munkahelyi körülmények kialakításának minden feltétele adott - ez is az oka annak, hogy Európában és az USA-ban már több száz ilyen távmunkaház üzemel sikerrel évek óta.

Forgács Tamás, a Deloitte szakértője kiemelte: a program az Unió felzárkóztató törekvéseivel összhangban gyökeres változásokat hozhat a vidéki foglalkoztatás helyzetében, amihez mindenekelőtt elegendő pályázóra, és nagy számú, megfelelően előkészített pályázatra van szükség.

Az uniós támogatások sikeres felhasználásával kialakított távmunkaházak újra megteremthetik a foglalkoztatás alapjait a nagyvárosoktól távoli településeken is, újabb lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására. A program ráadásul mindezt költséges infrastrukturális beruházások (például út építése és ipar telepítése) nélkül valósítja meg, vonzó gazdasági környezetet és költséghatékony működési feltételeket teremtve a mindenkori munkáltató számára.

A szakértő szerint a távmunka típusain belül a hagyományos foglalkoztatáshoz a távmunkaház áll legközelebb, így bizonyos tevékenységek és feladatok költséghatékony átcsoportosítása során ennek megvalósítása lehet a legelső lépés a vállalatoknál, mert így a távmunkaház egyfajta "szatellit irodaként" működhet.

A távmunkaházak létrehozása kényelmes és kifizetődő megoldás a vállalatok számára, hiszen több fontos, a munka hatékonyságát alapvetően meghatározó szempont egyszerre teljesülhet. Így például a biztonsági követelmények, a szükséges erőforrások és a megfelelő logisztika is könnyen biztosítható - mindez a munkáltató számára előnyös költséghatékonysági mutatók mellett.

A távmunkaházak létesítése a kirívó foglalkoztatási problémákkal küzdő, elmaradott régiók, az itt élő munkavállalók, és a foglalkoztatás alternatív formáira nyitott, racionalizált működés mellett elkötelezett vállalatok számára egyaránt előnyös lehet - emelte ki Forgács Tamás. A távmunkaház ugyanis kiküszöböli az otthoni foglalkoztatási forma egyes hátrányait, miközben elérhetővé teszi a távmunka általános előnyeit is.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a költséghatékony működés fő elemei, vagyis a bér-, az ingatlan- és kommunikációs költségek, valamint a munkavégzéshez alkalmas munkaerő jelenléte az elemzések szerint jelentős előnyt mutatnak a vidéki munkaerő javára. A vizsgált költség-szempontok a speciális szakképzést nem igénylő, főként adminisztrációs feladatok kiszervezésénél egyértelműen a vidéki távmunka-helyszínek mellett szólnak.

Az Örkény városában megvalósult távmunkaház-mintaprojekt tapasztalatai alapján munkáltatói szempontból távmunkásonként évente megközelítőleg 1 millió forint költségcsökkenés realizálható az új foglalkoztatási forma mellett. Ez mintegy 31 százalékos költségcsökkenést jelent a hagyományos irodai foglalkoztatáshoz képest, de ennél nagyobb arányú költségcsökkenés is elérhető abban az esetben, ha vállalatoknak sikerül minél több főt alkalmazniuk a távmunkaházban, a szükséges átalakítás költségeit pedig alacsonyan tudják tartani.

Az örkényi távmunkaház adatai ugyanakkor egyértelműen kimutatták azt is, hogy a távmunkaház intézménye a fenntartó térség számára is előnyös: a munkabéren és ingatlanbérleti költségeken keresztül a térségbe beáramló tőke összegének mértéke 50 fő után évente 110 millió forint, így öt év után már 550 millió forint.