Ha valakit képességei és eredményei juttatnak főnöki székhez, nem biztos, hogy helyt is tud állni: akármilyen tehetséges és sikeres lehet, ha főnöki kvalitásai hiányosak. Nem tud bánni a kollektívával? Nem ért a csapatépítéshez, beosztottaival türelmetlen, lekezelő, vagy épp ellenkezőleg, túl lágyszívű, és hagyja kicsúszni a dolgokat a kezéből?  Emberismeret, szervezőkészség és tapasztalatok híján könnyen meginoghat a főnöki szék. Mindez a vezetői kötelezettségekkel megsépkelve egyesek számára fárasztó, frusztráló: ők általában nem érzik mit (és hogyan) kellene tenniük, ezért nem is érzik jól magukat posztjukon. Íme néhány kérdés, amelyet érdemes feltenni, ha ambícióid és lehetőségeid egybeesnek.

Hogyan bánj az alkalmazottakkal?

A rátermett főnök követi „az élni és élni hagyni”- alapelvet. Ez nem azt jelenti, hogy mindent ráhagy beosztottaira, akik szép lassan a fejére nőnek. A filozófia a gyakorlatban leginkább abban mutatkozik meg, hogy meghagyja mozgásterüket, ösztönzi őket, hogy hozzanak önálló döntéseket, ugyanakkor képesek legyenek az együttműködésre, csapatmunkára. A kellemes munkahelyi légkör megteremtése a cégvezető érdeke: oldott hangulatban, igazi csapatban a termelékenység, a munka hatékonysága is nő, a főnök tekintélyéről nem is beszélve.

Hogyan viselkedj feletteseddel?

© sxc.hu

Sokan elveszítik a fejüket, amint vezetői pozícióba kerülnek, és „sztárallűröket” vesznek föl: lenézik kollégáikat, bezárkóznak az irodájukba, a munkát rálőcsölik beosztottaikra, miközben zavartalanul élvezik főnökségüket. Természetesen ez csak az egyik véglet, mások mindent megtesznek, hogy megfeleljenek beosztottaik (és feletteseik) elvárásainak. Az első típusba tartozó vezetőt többnyire nem kedvelik, nem becsülik az alkalmazottak, sem közvetlen kollégái, és igyekeznek elkerülni mindenféle konfrontálódást, amiből csak vesztesként kerülhetnek ki. A figyelmes, túl önzetlen, mások gondjait nyakába vevő főnököt a legtöbb beosztott kedveli ugyan, ám pozitív jellemvonásai nem feltétlenül alapozzák meg tekintélyét. Az „arany közép”, mint a legtöbb helyzetben, ezúttal is eredményes lehet: a határozott, szigorú, ugyanakkor igazságos főnök a legtöbb alkalmazott és felsővezető szívéhez közel áll.

Hogyan építsd üzleti kapcsolataidat?

A legutóbbi tárgyaláson te képviselted a céget, most meg már a főnöki székben ülsz? Azzal, hogy előre léptél a ranglétrán, nem szűnt meg minden egykori kötelezettséged, sőt! Több függőben lévő ügyed is van? Amelyekbe egykor belefogtál - tárgyalás, üzletkötés, egyeztetés -, azokat vidd is végig! Ne bízd másra ezeket akkor sem, ha munkaköröd új beosztásoddal megváltozott. Üzletfeleiddel légy türelmes, visszafogott és belátó, ne éreztesd velük, hogy azért, mert magasabb pozícióba kerültél, lépéselőnyben vagy. Nagyképű üzletfelet egyetlen vállalatvezető sem kíván magának.

Mi legyen a juttatásokkal?

Nem egyedi eset, hogy valaki vezető pozícióhoz jutva egyből kimutatja a foga fehérét: a magasabb fizetés mellett egyéb juttatásokat is kiutal vagy kiutaltat magának: céges autót, céges telefont, taxicsekket, s a sor folytatható a céges vacsorával, céges nyaralással. Ne szállj el, ha a húsosfazék közelébe kerülsz: az irreális bérezés, illetve béren kívüli juttatás szemet szúrhat kollégáidnak! Ne tagadd meg tőlük az előrejutás esélyét sem, attól félve, hogy valamelyikük kiüt téged a nyeregből!

Óvatosan a változtatásokkal!

A céges továbbképzések, tréningek, meetingek szintén elengedhetetlenek egy vállalat életében. Arra azonban ügyelj, hogy ne kényszerítsd kollégáidat! Ha valaki ódzkodik egy tréningtől, ne kötelezd őt arra, hogy részt vegyen rajta (inkább beszélj a lelkére, hátha rá tudod venni, hogy szem előtt tartva a csapatépítést, ő is részt vegyen a képzésen). Az átszervezéseknél figyelj arra, hogy beosztottaid ne érezzék kényelmetlenül magukat! Ne költöztesd el alkalmazottaidat megszokott helyükről csak azért, mert kell a hely egy másik kollégának, esetleg arra hivatkozva, hogy a feng shui alapelvei szerint rossz helyen áll az asztaluk. Az őket érintő kérdésekben kérd ki véleményüket, akkor is, ha a végső szót te mondod ki.