A magas adóterhek miatt a cégek tavaly már inkább a természetbeni juttatással emeltek a munkavállalók jövedelmén, hiszen adómentessége folytán jelentős összegeket spórolhattak meg a bérköltségből. Idén azonban várhatóan nem így lesz, Gyurcsány Ferenc adójavaslatai szerint ugyanis a kormány egészségügyi hozzájárulás (eho) címén 11 százalékos adót vet ki rájuk, legyen az étkezési jegy, önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, internethasználati díjhoz való munkáltatói hozzájárulás vagy üdülési csekk. A javaslat már csak azért is furcsa, mert ez pont ellentétes a juttatások céljával, nevezetesen, hogy a kvázi nagyobb "bérkiáramlással" növelje a belső fogyasztást, lendítse fel a kereskedelmet, illetve a turizmust.

Csökkennek a juttatások?

A GKI és a Szonda Ipsos felmérése szerint a magyar munkavállalók mintegy 70 százaléka részesül béren kívüli juttatásban, így körülbelül ennyire tehető a szigorításban érintettek aránya - mondta Balázs Krisztián, az Accor Services marketing és ügyfélkapcsolati igazgatója. A munkáltatók egy része ugyanis várhatóan tovább fogja hárítani a plusz terheket, azaz csökkenteni fogja a juttatások nettó összegét, hogy ugyanakkora bérköltséget kelljen kifizetnie dolgozói után. Azt, hogy hány munkáltató tesz majd így, nem lehet előre megjósolni, hiszen ez inkább hozzáállástól függ: akad, amelyik elkötelezett a juttatások iránt, s ezért kellően megemeli a keretet, hogy ugyanazt a juttatási szintet érje el, mint korábban; de létezik olyan is, amelyik a mai napig a 2003-as adómentes határnak megfelelő étkezési jegyet ad csak a dolgozóinak, így várhatólag a szigorítást követően sem lesz túl bőkezű - teszi hozzá az igazgató.

Az adómentes juttatások megadóztatásával felmerül a kérdés, hogy a cégek nem hagynak-e fel teljesen a juttatásokkal, s inkább emelnek egy keveset az alapbéreken, hiszen akkor kisebbek lesznek az adminisztrációs terhek, rengeteg időt és energiát megspórolva ezzel a HR osztálynak.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatását itt olvashatja.