Az úgynevezett Nemzeti Közpolitikai és Felsőoktatási Központ éves jelentésében rámutatott: a felsőoktatás költségei meredekebben növekednek, mint az amerikai családok átlagjövedelme. Az Egyesült Államokban a családi kasszát igencsak megterhelő egészségügyi kiadások is gyorsabban drágulnak, mint ahogy a fogyasztók bevételei növekednek, az egyetemi képzés ára azonban még az egészségügynél is nagyobb mértékben növekszik.

A felsőoktatási költségek 1982 és 2007 között 439 százalékkal emelkedtek, miközben a családok átlagjövedelme csak 147 százalékkal. A felvett diákkölcsönök összege több mint megkétszereződött az utóbbi évtizedben. A szegényebb családok gyerekei ráadásul többnyire csak szerényebb hitelekhez juthatnak hozzá, mint azok, akiket tehetősebb szülők támogatnak a háttérben.

"Ha ez így folytatódik az elkövetkező 25 évben, nem lesz fenntartható felsőoktatásunk" - mondott véleményt Patrick Callan, a felmérést végző központ vezetője. Hozzátette, ennek súlyos következményei lesznek, az Egyesült Államok már ma is azon kevés ország egyike, ahol a 25 és 34 év közötti népesség kevésbé képzett, mint az idősebb nemzedékek.

Callan kifejtette, hogy az amerikai középosztálybeli családok szinte minden esetben kölcsönökből fedezik a gyerekek felsőfokú tanulmányait. Az a szemlélet uralkodik, hogy a szülőknek minden áron biztosítani kell gyerekeik oktatását, akár úgy is, hogy súlyos adósságokba verik magukat.

A felmérés kimutatta, hogy egy négyéves állami egyetem költségei tavaly a családi átlagjövedelem 28 százalékát emésztette fel, míg egy neves magánegyetem akár a 76 százalékát is. Ez azonban átlag, a legszegényebb családok, az alsó egyötöd esetében az állami egyetemi költségek fedezése a családi jövedelem 55 százalékát vitte el. A századfordulón ez az arány még csak 39 százalék volt.

A legolcsóbb amerikai főiskolákon átlagosan évi 3200 dollárba (660 ezer forint) kerül egy diák képzése, míg a magánjellegű, kutatóműhelyként is működő rangos intézményeknél a költségek meghaladhatják a 33 ezer dollárt (6,8 millió forint).