Bár a vonatkozó törvény szerint a köztisztviselők és a közfeladatokat ellátó vezetők adatai - beleértve a javadalmazásukat is - nyilvánosak, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. személyiségi jogokra hivatkozva csak általánosságokat hajlandó közölni a sajtóval. Februárban, az index.hu újságírójának érdeklődése nyomán, az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult az MNV, hogy az döntsön: belenézhet-e a publikum az állami vállalatok vezetőinek zsebébe, vagy joguk van eltitkolni, menynyit költ rájuk az állam - az adófizetők pénzéből.

A válaszra mindaddig várni kell, amíg a parlament nem dönt új adatvédelmi biztos kinevezéséről. Addig az MNV csak annyit hajlandó elárulni, hogy az állami vállalatok csúcsvezetőinek alapbére az adott társaság nagyságától és a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepétől függ, s a társaságok közgyűlése, annak hiányában a taggyűlés vagy az alapító állapítja meg a bérüket - az MNV-ben készített javadalmazási mintaszabályzat alapján -, de erre még a tulajdonost képviselő MNV-nek is az áldását kell adnia. A legnagyobb vállalatok - mint például a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Posta Zrt. vagy a Szerencsejáték Zrt. - vezérigazgatójának havi alapbére 2,5 millió forint körül alakul. A Volán- és az erdészeti társaságok első emberei 700 ezer és 1,1 millió forint között keresnek, míg a legkisebb társaságok élén állóknak be kell érniük 300-600 ezer forint közötti fizetéssel. Az éves alapbér maximum 80 százalékáig terjedő prémiumra is jogosultak az állami topmenedzserek, ez a legfelső kategóriában évi 24 millió forint is lehet. Természetesen az állami vállalat első embere sofőr vezette vállalati autóval közlekedik, ám a kedvenc autómárkákat sem verik nagydobra. A béren kívüli juttatásokból álló csomag vállalatonként eltérő lehet, mindenütt a fizetéshez arányosítják, de a tartalma minden vezetőnél egyedi, s mint ilyen, a nyilvánosság számára - egyelőre - nem ismerhető meg.