Van, ahol az emelkedés az 50 százalékot is felülmúlja - a Belgrádi Egyetem geográfiai karán ezután 63 ezer dinár helyett 95 ezer dinárba (több mint ezer euróba) fog kerülni egy tanév. A legmélyebben azoknak kell a zsebükbe nyúlniuk, akik a szerb fővárosban az építészeti karon akarják taníttatni a gyermeküket - nekik 240 ezer dinárt (2580 eurót) kell erre szánniuk.

A legolcsóbb a Belgrádi Egyetem kelet-szerbiai Borban működő műszaki kara, de ott is elkérnek 30 ezer dinárt (mintegy 100 ezer forintot) egy-egy hallgatótól. A négy szerbiai egyetemen (Belgrádon kívül Újvidék, Nis és Kragujevác központtal működik még ilyen, karokat sok városban fenntartó felsőoktatási intézmény) a tandíjak átlaga évi 100 ezer dinár körül mozog.

Állami finanszírozású felsőfokú oktatás is létezik Szerbiában, de az abba bekerülők létszámát már jó ideje évről évre csökkentik, s ma már csak töredéke a fizetős oktatásban résztvevőkének. Zsarko Obradovics oktatási miniszter többször is felszólította az egyetemeket, hogy a gazdasági válságra való tekintettel ne emeljék tandíjaikat, azok viszont arra hivatkoznak, hogy az állam komoly összegeket megvont tőlük, s működésük csak tandíjemeléssel tartható fenn.