Súlyos problémákhoz vezethet, ha nyilvánosságra hoznák a menedzserszerződéseket azoknál a társaságoknál, ahol a magyar állam, illetve valamely önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik - hangzott el a RODIN közelmúltban megtartott konferenciáján. Egy tervezett jogszabály szerint ugyanis nem csak a munkabért és a végkielégítés mértékét kellene megismertetni a nyilvánossággal, hanem olyan elemeket is, amelyek adatvédelmi szempontból aggályosak lehetnek. A rendelet ugyanis az 1992-es úgynevezett felhatalmazó szabályra hivatkozna, amely szerint a vonatkozó adatokat is közzé kell tenni, vagyis a néven, a tisztségen és a munkakörön kívül minden közvetlenül vagy közvetetten nyújtott támogatás mértékét is tudatni kell.

Emellett a teljesítménykövetelmény is nyilvános lenne, ami viszont már tartalmazhat üzleti titkot is. Sőt, a kötelezettségvállalás ellenértéke sem maradhatna titokban, aminek alapján az is kiderülhetne, hogy az illető mennyiért menne el a konkurenciához. Ez egyértelmű előnyhöz juttatná a magánszektorban működő vállalatokat.

Munkajogászok szerint kérdés, hogy ha megszavazzák a jogszabályt, akkor mit lépne az Alkotmánybíróság, amely szerint kérdéses, hogy a közérdekre hivatkozással megszülethet-e egy olyan rendelet, amelynek következtében nagyon könnyen vissza lehet majd élni a nyilvánosságra hozott adatokkal.

Jogi aspektusok

Szakemberek kiemelik: a leglényegesebb pont, hogy a ma életben lévő szabályozás alapján ezek bizalmi szerződések, tehát tartalmukhoz senkinek semmi köze. A menedzserszerződés tulajdonképpen munkaszerződésnek tekinthető, bár elemeiben eltér attól. Fontos tudni, hogy ezen esetekben nem kell megindokolni a felmondást, és a felmondási tilalom ellenére meg lehet szüntetni a jogviszonyt.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatását itt olvashatja.