A szabályozás "megakadályozza a cégeket abban, hogy a más tagállamban található fióktelepeken foglalkoztatott munkavállalóik esetében éljenek a fizetendő szakképzési hozzájárulás csökkentésének a lehetőségével" − érvelt a Bíróság. A magyarországi székhelyű CIBA Speciality Chemicals cég ügyéből kiindult eljárást lezárva az EU bírósága rámutatott: ez visszatarthatja a magyar cégeket attól, hogy kihasználják az unión belüli szabad letelepedés lehetőségét.

Az említett cég a csehországi fióktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül - állítása szerint - a szakképzési hozzájárulást is. Miután a magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a vállalat az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett hozzájárulást, bírságot szabott ki rá. A CIBA szerint ugyanakkor a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely közterhek ellentételezéseként Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphatna.

Az ítéletben a bíróság elismerte, hogy a CIBA-t így kettős fizetési kötelezettség terheli, hisz az egymáshoz hasonló közterheket mindkét országban köteles megfizetni. A testület azonban emlékeztetett arra is, hogy "az uniós jog jelen állapotában a tagállamok nem kötelesek az adójogi joghatóságuk párhuzamos gyakorlásából eredő kettős adóztatás elkerülésére". Az pedig, hogy a CIBA Csehországban foglalkoztatott munkavállalói esetleg nem részesülhetnek a magyar munkaerő-piaci alapból finanszírozott képzésekből, "csupán Magyarország adóztatási jogának és kiadások meghatározására vonatkozó jogának a következménye". Az államnak kell ugyanis eldöntenie, hogy a befizetett összeget a magyar munkaerőpiac szakképzési színvonalának javítása céljából milyen formában használja fel - áll az ítéletben.

"Annak a társaságnak a helyzete, amely Magyarországon rendelkezik székhellyel, és egy másik tagállamban pedig fiókteleppel, e közteher viselése szempontjából kevésbé kedvező, mint egy olyan társaság helyzete, amelynek tevékenysége kizárólag Magyarország területére korlátozódik" - foglalta össze álláspontját a testület. Ismét bebizonyosodott, hogy az Európai Bíróság ítéletei az esetek többségében az előzetes állásfoglalást, az úgynevezett főtanácsnoki véleményt követik. Ebben az eljárásban december közepén adták ki a jogi tanácsadó véleményét Luxemburgban, és tartalmában az ítélet szinte teljes egészében megegyezik azzal.