szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Még nem dőlt el, hogy valóban átnevezik-e a Pécsi Tudományegyetemet, az azonban biztos, hogy a kormány által május elején bejelentett, felsőoktatási intézményeket érintő, egyelőre csak tervezett átszervezéseket követően néhány intézmény neve megváltozhat.

„Egyelőre csak esetleges terv a névváltoztatás, hónapokig is eltarthat, míg az illetékesek döntenek, lesz-e belőle valami”- válaszolta Kottász Gergely, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) sajtószóvivője a hvg.hu kérdésére: valóban sor kerülhet-e a baranyai felsőoktatási intézmény nevének megváltoztatására, és ha igen, ez mikor valósulhat meg. Mint mondta, a lapok tényként kezelik az intézmény átnevezését, ám erre csak akkor kerülhet sor, ha egyetemi berkekben - dékáni egyeztetést követően - úgy döntenek, van értelme a változtatásnak, valóban szükség van rá és minden érintett rábólint. Ahogy Kottász Gergely fogalmazott: a lehetséges változással járó költségeket is csak akkor érdemes megbecsülni, ha az egyetem vezetése megszavazza a terv megvalósulását.

Két hete a pecsiujsag.hu értesülése nyomán arról számolt be a sajtó, hogy a 2000 január elseje óta Pécsi Tudományegyetem néven működő intézmény új nevet vehet fel. A lehetséges névváltozatok között az Erzsébet és a Janus Pannonius Egyetem is szerepel, sőt, egyetemi berkekben ezt a két verziót tartják igazán esélyesnek. A sajtószóvivő ezzel kapcsolatban elmondta: a névválasztás csak akkor lesz időszerű, ha már megállapodtak a változtatásról, addig viszont nem kommentálják az ezzel kapcsolatos találgatásokat.

A PTE általános rektorhelyettese, Komlósi László Imre az első sajtóhírekre reagálva elmondta: az egyetem vezetése hamarosan érdemben is foglalkozik az átnevezés kérdésével. Hogy az előzetes, nem hivatalos becslések szerint több tízmillió forintos kiadással járó névcsere - melyben benne van az adminisztrációs költségektől kezdve a címer, a pecsét és fejléc megváltoztatásáig számos tétel - miért lehet hasznos az intézménynek, arra Komlósi korábban úgy felelt: ha egy híres személy nevét viseli az intézmény, talán a jelentkezők figyelmét is jobban felkelti. A PTE 1982-től - a Pécsi Tanárképző Főiskola beolvasztásával - 2000-ig Janus Pannonius Tudományegyetem néven működött. Akkor a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Szekszárdon működő Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola integrálásával jött létre a PTE.

HVG Archív

A pécsi egyetem lehetséges átnevezésével egyidőben röppent fel a hír, hogy az alapításának száz éves fennállását jövőre ünneplő Debreceni Egyetem vezetése is hasonló lépést fontolgat, mégpedig Kossuth Lajos nevét választva. Fábián István rektor erről úgy nyilatkozott: náluk nem időszerű a névváltoztatás. 2000 január elsején a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a Hajdúböszörményben működő Wargha István Pedagógiai Főiskola összevonásával jött létre a Debreceni Egyetem.

Az egyetemek, főiskolák esetleges névváltoztatása a május elején bejelentett felsőoktatási intézményi átszervezések kapcsán vált aktuálissá. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár akkor jelentette be, hogy a Széll Kálmán-tervben előirányzott átszervezések után a 29 állami felsőoktatási intézményből mindössze 16 maradna. Az első hírek többek között a Budapesti Corvinus Egyetem megszüntetéséről, majd átszervezéséről szóltak. Hoffmann időközben cáfolta, hogy egyetemeket szüntetne meg a kormány, az egyeztetések még folynak az átalakításra ítélt intézmények vezetőivel.

Új név, több diák?

Az egyetemre, főiskolára jelentkezők számát tekintve idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem a legnépszerűbb, ezután a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, majd a Budapesti Corvinus Egyetem következik. (A szeptemberben induló alapképzésre összesen 95 600, az egységes, osztatlan képzésre 10 622, a felsőfokú szakképzésre 8842, míg mesterképzésre 25 506-an jelentkeztek az Oktatási Hivatal adatai szerint.) Hogy egy felsőoktatási intézménybe hányan felvételiznek, leginkább az egyetem vagy főiskola „hírétől”, presztízsétől és persze képzési kínálatától függ. Az intézményi-, esetleg kari integráció révén új néven megalakuló egyetemeken, főiskolákon óhatatlanul megnő a hallgatói létszám, függetlenül az intézmény nevétől. A HVG Diploma 2011 különszámában a felsőoktatási intézmények abszolút rangsorát (Felvi-rangsor) a hallgatók és az oktatók kiválósága alapján az ELTE vezeti, ezt követi a Szegedi Tudományegyetem. Harmadik helyen a Semmelweis Egyetem, negyediken a Budapesti Corvinus Egyetem, ötödik helyen pedig a Debreceni Egyetem áll.

Corvinus: nem vész el, csak átalakul?
MTI - Szigetváry Zsolt

Integráció és átnevezési hullám 2000. január elsejétől

Az egyetemek, főiskolák névváltoztatására leggyakrabban egy intézményi- vagy kari integrációt követően kerül sor. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról szóló 1999. évi LII. törvény értelmében 2000. január elsejei hatállyal számos egyetem és főiskola alakult át: akadt, amelyik egy másikba olvadt, míg az integráció egyes intézmények esetében csak bizonyos karokat érintett (ld. keretes írásunkat).

Átnevezés újra és újra

A sokak által még mindig csak Közgázként emlegetett Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) az elmúlt húsz évben jó néhány névváltoztatáson átesett. Az 1990-től Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem néven működő intézmény 2000. január elsejétől az Államigazgatási Főiskola beolvasztását követően Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem néven működött tovább. Egy újabb integrációt követően - 2003. szeptemberétől a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi, Kertészettudományi és a Tájépítészeti Kara is beolvadt az egyetembe - lett az intézmény neve Budapesti Corvinus Egyetem, amely 2004. január elsejétől hivatalos. Az Óbudai Egyetem 2010. január elsejétől működik, mégpedig a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) jogutódjaként. A BMF 2000. január elsején alakult meg a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola összevonásával.

Felsőoktatási integráció felsőfokon

Az emlékezetes, 2000. január elsejei hatállyal életbe lépő intézményi átszervezések közé tartozik a Budapesti Tanítóképző Főiskola és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola beolvasztása az Eötvös Loránd Tudományegyetembe. A gödöllői Szent István Egyetem öt intézmény: az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összeolvadásával jött létre.

 

A soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem a Soproni Egyetem, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola és a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának integrációjával jött létre. A budapesti Semmelweis Egyetem a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem összevonásával jött létre. A törvény értelmében 2000. január elsejétől négy főiskola elnevezése módosult, mégpedig egyetemmé: ekkortól működik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Iparművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem.

Demeter Szilárd egyszerre száll bele az Indexen Majkába, Kornis Mihályba és Magyar Péterbe

Demeter Szilárd egyszerre száll bele az Indexen Majkába, Kornis Mihályba és Magyar Péterbe

A szlovén parlamentben elbukott a belügyminiszter elleni bizalmatlansági indítvány

A szlovén parlamentben elbukott a belügyminiszter elleni bizalmatlansági indítvány

Meghalt az osztrák író, aki részletesen feltárta apja gestapós múltját

Meghalt az osztrák író, aki részletesen feltárta apja gestapós múltját

„Az Európai Unió nagyon, nagyon rossz hozzánk” – mondta Trump, és fenyegetőzött

„Az Európai Unió nagyon, nagyon rossz hozzánk” – mondta Trump, és fenyegetőzött