Folytatódik Budapesten a holokauszt-oktatási szakértők képzése
Karsai-Ungváry vita: kik a vidéki zsidóság eltűnésének fő felelősei?
Máig kísért a rejtély: miképpen tudták 1944. május 15-től július elejéig, néhány hét leforgása alatt összeszedni, gettókba gyűjteni, bevagonírozni és a haláltáborokba szállítani a vidéken élő, félmilliós lélekszámú magyar zsidóságot? Kit terhel a fő felelősség? A német megszállókat? A Sztójay-kormányt és -adminisztrációt, amiért még a németeknél is lelkesebben küldték a halálba honfitársaikat? Karsai László és Ungváry Krisztián eltérően látják az akkori eseményeket.
Katedrától a zsidótlanításig. Hóman ártó politikus volt
Pénztörténet, forráskutatás, hunok és Árpádok az egyik oldalon. Don-kanyar, zsidótörvények és nemzeti összeomlás a másikon. Hóman Bálintot nem mint történészt, hanem mint politikai vezetőt állították népbíróság elé. Ítéletet is az utóbbi felett mondtak.
Szekszárdon a holokauszt áldozataira emlékeztek
A holokauszt áldozataira emlékeztek vasárnap Szekszárdon a népirtás 67. évfordulóján, a tolnai megyeszékhelyről hatszáz embert hurcoltak el 1944 júliusában.
„Azért írok, mert Pesten nem tudnak erről semmit sem”
Az 1941. augusztus végén Kamenyec Podolszkijban elkövetett tömeggyilkosság több szempontból is mérföldkő volt a holokauszt történetében. Az áldozatok száma itt volt először ötjegyű, és itt vált először nemzetközivé a népirtás. A meggyilkolt 23 600 zsidó nagyjából felét ugyanis előzőleg Magyarországról telepítették ki.
Elfeledett magyar holokauszt 1941-ből
A magyar hatóságok összegyűjtik és az országhatáron túlra szállítják a zsidókat, a németek pedig lemészárolják őket. Miképp a hitleri megszállás után 1944-ben, három évvel korábban is ez volt a forgatókönyv. Az egyik különbség, hogy 1941 július-augusztusában „csak” valamivel kevesebb mint 20 ezer embert deportáltak Magyarországról, egy másik, hogy 1941-ben a német hadvezetés is kérte-követelte, hogy a magyarok állítsák le a kitoloncolás-sorozatot.
Zsidó asszimiláció: véget nem érő történet?
A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
Holokauszt: dönthet a chicagói bíróság a MÁV elleni perben
Van joghatósága a chicagói szövetségi bíróságnak azon per lefolytatására, amelyet holokauszt-túlélők kezdeményeztek a MÁV ellen tavaly februárban - mondta ki hétfőn a bíróság.
Braham: Horthy a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra
Amikor a magyarországi deportálások elkezdődtek, már a német vezetők is ráébredtek, hogy el fogják veszíteni a háborút. Legtöbbjük úgy gondolhatta, hogy legalább a "párhuzamos háborút" - a zsidóság megsemmisítését - megnyerhetik - fogalmazott Randolph L. Braham egy Bécsben tartott előadásában. A neves holokausztkutató szerint a magyar zsidók az utolsó pillanatig meg voltak győződve arról, hogy biztonságban vannak. Horthy Miklós a zsidókérdést ráhagyta az antiszemitákra - mondta a történész.
