Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Míg munkahelyi baklövéseink egy része gyorsan feledésbe merül, más hibák az állásunkba is kerülhetnek. Hogyan lehet kezelni a krízishelyzeteket, és mi kell ahhoz, hogy valakit egy végzetes hiba miatt azonnali hatállyal kirúgjanak?
Időről-időre mindenki követ el kisebb-nagyobb hibákat munka közben, mindegy, meddig jutott el a céges ranglétrán, milyen munkakörben dolgozik, vagy milyen végzettséggel rendelkezik. Amint beismerjük, hogy mi sem vagyunk tökéletesek, könnyebben szembe tudunk nézni tetteink következményeivel. A legfontosabb: ne essünk kétségbe, hiszen senki sem várhatja el, hogy tévedhetetlenek legyünk.
Elaludni egy értekezleten elég kellemetlen, de közel sem a legkínosabb munkahelyi baki. Hasonló kisebb hibákat általában akkor követünk el, ha túlságosan le vagyunk terhelve, vagy ismeretlen terepen, szűk határidővel kell lebonyolítanunk egy projektet. Megpróbálhatjuk minimalizálni a hibalehetőségeket, teljesen kiküszöbölni azonban nem tudjuk.
Az ártalmatlan tévedések közé sorolhatjuk, ha elfelejtünk leadni egy jelentést időben a főnökünknek, nem foglaltuk le a legjobb asztalt a városban egy ügyféltalálkozóhoz, kihagytunk egy fontos megbeszélést vagy elkéstünk egy értekezletről, esetleg rossz helyre küldtünk egy bizalmas hangvételű e-mailt, sms-t. Ezek bocsánatos bűnök, azonban a kis baklövésből is hatalmas problémát gyárthatunk, ha azonnal pánikba esünk.
Könnyen végzetes hibákat is elkövethetünk a munkahelyünkön, amelyek biztosan kirúgáshoz vezetnek. Ilyen például, ha félreérthetetlen szituációban kapják rajta a munkavállalót egy kollégájával a céges bulin, esetleg munkaidő után a főnök szobájában. Sokan amiatt buknak le, hogy pornográf oldalakat töltenek le a céges gépükre. Még rosszabb a helyzet, ha eközben egy számítógépes vírustól az egész informatikai rendszer is összeomlik. Ezek kétségtelenül nehezen menthető helyzetek.
Először is próbáljunk meg megnyugodni, majd elemezzük, mi is történt valójában. Mérjük fel racionálisan a hibánk súlyát, kihatását a szervezet egészére. A legrosszabb lépés a probléma eltitkolása. Ha ösztönösen takarózni kezdünk, csak újabb és újabb hazugságokba bonyolódunk. Ehelyett minimalizáljuk a károkat, mielőtt tájékoztatjuk főnökünket a történtekről. Vélhetően értékelni fogja, hogy - bár hibáztunk - kész tervvel álltunk elő.
Ugyanakkor ne várjuk el, hogy tárt karokkal fogadjanak csak azért, mert őszinték voltunk, vagy sikerült megakadályozni, hogy még nagyobb baj történjen. Minden főnök első reakciója ilyenkor a csalódottság. Valószínűleg mi sem viselkednénk másképp, ha egy alkalmazott az irányításunk alatt hasonló hibát követne el, esetleg megkárosítaná a vállalatot. Teljesen azonban ne adjuk fel a reményt: benne van a pakliban, hogy kollégáink vagy vezetőink szemében tiszteletet vívunk ki azzal, hogy sikeresen tudtunk kezelni egy kritikus helyzetet.
Hogyan kezelje a munkahelyi konfliktusait? A cikket elolvashatja a Jobline Magazinban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.