Az új diákhitel nem népszerű a diákok között, ennek oka részben a hitelektől való általános félelem - írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A jelenlegi információk szerint a legtöbb szakon 200-250 ezer forint között lesz a tandíj egy szemeszterre, így éves átlagban 450 ezer forintos tandíjjal számoltak a GKI szakértői. A diplomaszerzés után az első két évben a minimálbér alapján törleszt a diák, ezt 100 ezer forintban rögzítették. A munkába állás 3. évétől 300 ezer forintos nettó jövedelemmel számoltak.
A jelenlegi információk szerint a legtöbb szakon 200-250 ezer forint között lesz a tandíj egy szemeszterre, így éves átlagban 450 ezer forintos tandíjjal számoltak a GKI szakértői. A diplomaszerzés után az első két évben a minimálbér alapján törleszt a diák, ezt 100 ezer forintban rögzítették. A munkába állás 3. évétől 300 ezer forintos nettó jövedelemmel számoltak.
Ez a jelenlegi tények alapján talán vitatható, hiszen 2012-ben a pályakezdő fizetések csak néhány esetben haladják meg a nettó 200 ezer forintot. A eltételezés szerint a fizetések évi 3 százalékkal fognak emelkedni. A Diákhitel Központ továbbra is 8 százalékon képes forráshoz jutni és ebből 2 százalékot fizet a diák, 6 százalékot a költségvetés.
A példában szereplő diák diploma után azonnal talál munkát, és 10 év alatt vissza akarja fizetni tartozását. Itt kell megjegyezni, hogy a minimálbér utáni törlesztő részletet munkaviszony hiányában is fizetni kell. Azt vizsgálta a GKI, hogy a fenti feltételek változása mellett a jövedelme hány százalékát kell törlesztésre fordítania, hogy a tartozása a 10. év végén nulla legyen.
Alapesetben az egyetem végére 2,3 millió forint tartozást halmoz fel. A tartozása az első, munkában eltöltött évtől csökken. A teljes törlesztéshez 10 éven keresztül a jövedelme 7,7 százalékát kell a hitelre fordítania, összesen 2,6 millió forintot. Emellett a költségvetés közel 1,2 millió forint kamattámogatást nyújt a hitelhez a 15 év alatt.
A jövedelemarányos fizetési kötelezettség a legérzékenyebben a diák által fizetendő kamat változására reagál. Amennyiben a diplomaszerzés után 6 százalékra emelkedik a fizeten-dő kamat és 2 százalék marad az állami kamattámogatás, akkor az alapeset 7,7 százalékos jövedelem-arányos törlesztése helyett a magasabb kamat 9,7 százalékos jövedelemarányos törlesztést je-lent. Forintban számolva az eredeti, teljes futamidő alatt kifizetett 2,6 millió forint helyett 3,3 millió forintra emelkedik.
A többi esetben a visszafizetendő összeg érdemben nem tér el egymástól, azonban az eltérő jövedelempályák miatt a jövedelem százalékában igen eltérő eredményeket kapunk. 500 ezer forintos havi jövedelem esetében a törlesztési kötelezettség csak a jövedelem 4,8 százaléka. Ugyanez a törlesztési összeg 200 ezer forintos jövedelemnek már 11,1 százalékát emészti fel. Ha munkába állás után csak alacsony, 1 százalékos bérnövekedést sikerül elérni, akkor a jövedelem 8,2 százaléka megy el törlesztésre. Vagyis a konstrukciónak két fő kockázata van: az önkényesen változtatható hitelkamat, valamint a diploma után elérhető jövedelem.
