Friss TED-előadásában Pinker kifejti: az emberi jólét összetevőinek meghatározása közmegegyezésnek örvend, ezek a kategóriák pedig mérhetők. A jólét többek között tartalmazza az egészséget, a fenntarthatóságot, a prosperitást, a békét, a szabadságot, a biztonságot, a tudást, a szabadidőt és a boldogságot. A számok pedig azt mutatják, hogy a világ folyamatosan fejlődik minden területen – idézi fel az Urbanlegends.hu blog Pinker állításait:

– a várható életkor a világtörténelem nagy részében 30 év körüli volt – ma ez 70 fölöttire nőtt, sőt a világ fejlett részében 80 fölé,

– 250 évvel ezelőtt a világ leggazdagabb országaiban a gyerekek harmada nem élte meg az ötödik születésnapját – ezzel szemben mára a világ legszegényebb országaiban is 6 százalék alá süllyedt ez a mutató,

– 200 évvel ezelőtt a világ népességének 90 százaléka rendkívüli szegénységben élt – ma ez a szám 10 százalék alatti,

– a történelem nagy részében a nagyhatalmak állandó háborúban álltak egymással – most erre (legalábbis direkt formában) évtizedek óta nem volt példa, de csökkent a háborúk és a halálos áldozatok száma általában is,

– a demokrácia ugyan kapott egy pofont Venezuelában, Oroszországban, Törökországban, és a populizmus terjedése fenyegeti Kelet-Európát és az Egyesült Államokat is, de az elmúlt évtizedben a világ kétharmada demokráciában élt, ami szintén rekord a világtörténelemben,

– csökkent az esélye annak, hogy gyilkosság, autóbaleset, munkahelyi baleset vagy természeti katasztrófa halálos áldozatává váljunk,

– a 17. században még az európaiaknak is csupán 15 százaléka tudott írni vagy olvasni – ma a világ 25 év alatti lakosainak 90 százaléka,

– a 19. században a nyugati országok lakói heti több mint 60 órát dolgoztak – ma kevesebb mint 40-et (és még durvább csökkenés mutatható ki a házimunkára fordított időben).

Pinker szerint mindezek ellenére is hajlamosak vagyunk borúsan látni a világot, aminek egyik oka az elérhetőségi heurisztikának nevezett jelenség – vagyis amikor döntéseinket csupán az általunk elérhető információkra alapozzuk, és a többi infóval nem foglalkozunk.

A másik oka pedig az, hogy a hírek arról szólnak, ami történik, nem pedig arról, ami nem. Pinker szerint sosem hallunk olyan bejelentkezéseket, amelyben a riporter arról beszél: "Élőben jelentkezem az országból, amely békében él 40 éve". De ilyen címekkel sem találkozunk az újságokban: "Tegnap 137 ezer ember menekült meg az extrém szegénységből" – pedig ilyen cikket az elmúlt 25 évben minden nap lehetett volna írni.

Pinker szerint az a tulajdonságunk, hogy nem akarjuk meglátni a fejlődést, leginkább a fatalizmust és a radikalizmust élteti. Ehhez képest kínál alternatív viselkedést Pinker szerint az ő modellje, amely a fatalizmus és a radikalizmus helyébe a konstruktív viselkedést állítja.

Hasonlóan gondolatébresztő előadásokat az idei TEDxBudapest-en is hallhat, amelynek fő vendége Dan Ariely neves viselkedéskutató lesz. Jegyvásárlás itt, bővebb információért pedig kattintson ide.