Hogy miért fontos megismerni a távozók motivációját? A szervezetek jellemrajzát sokadszor leleplezve elmondhatjuk: csupa önérdekből.

Egyfelől a távozó kollégák által megfogalmazott meglátások a HR számára felülbecsülhetetlen értékű információkkal szolgálnak. Az úgynevezett exitinterjúk során a távozókat már nem köti semmilyen megfelelési vágy, ez az a pillanat, amikor tét nélkül, felszabadultan és őszintén „beolvashatnak” a cégnek. Vagy éppenséggel – és ez gyakoribb, mint gondolnánk – elmondhatják, mit tartanak a szervezet legfontosabb értékeinek, mit sajnálnak otthagyni.

Az exitinterjúkból a nagy cégek grandiózus adatbázist építenek, amelyeket évente, félévente összevetnek a korábbi időszakéival. Az így megállapított tendenciák aztán stratégiai lépések alapjául szolgálhatnak például az employer branding, vagy adott esetben a képzési, tréningirányok területén.

De ezek a felmérések sokszor olyan alapszükségletek hiányára is rámutathatnak, mint a mosdók, öltözők állapota, vagy az üzemhelyiség elviselhetetlen hőmérséklete – ezekkel kapcsolatban pedig lehet és kell konkrét lépéseket tenni.

A szervezet számára emellett a volt kollégák ugyanolyan nagykövetek lehetnek, mint a jelenlegiek: már csak azért is érdemes tisztességgel útnak engedni a kiváló kollégákat, hogy ne keltsék a szervezet rossz hírét. Búcsúzni csak szépen szabad: ha elmondja is a munkavállaló, miért nem tartja jó munkahelynek az adott szervezetet, hozzá fogja tenni, hogy becsüli benne a válás tisztességes levezénylését.

A meglévő és a volt munkavállalók véleménye meg fog jelenni a különböző glassdoor (munkaadó-kibeszélő) felületeken is. A hírnév megóvása, javítása is azt kívánja tehát, hogy az elválás legalább annyira gondosan kézben tartott folyamat legyen, mint a kezdeti elkötelezés kiépítése.

Minél nyomasztóbbá válik a munkaerőhiány, annál jobban felértékelődnek a munkáltatói márkaépítés egyes részterületei. Hibázni pedig nem szabad, mert nincs hová elbújni az elrontott kapcsolatok elől.

Bőhm Kornél cikkét teljes terjedelmében a HVG Extra Business 2019/3-as számában olvashatja el.

Miért van olyan nagy jelentősége a kezdésnek? És hogyan kezdjük újra, ha az elején elrontottuk? Mikor ideális állásinterjúra menni, felmondani vagy megházasodni? Mikor című könyvében Daniel H. Pink rávilágít, hogy az időzítés nem művészet, hanem tényleges tudomány, amelynek segítségével még sikeresebben élhetünk és dolgozhatunk. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.