Tetszett a cikk?

Az adóhatóság felszámolásban betöltött szerepével foglalkozó cikkünk második része az egyszerűsített felszámolással, a procedúrához kapcsolódó bevallási kötelezettséggel és az adóhatóság ellenőrzési feladataival kapcsolatos legfontosabb információkat rendszerezi. Az első részben a felszámolási megállapodással, a felszámolás elrendelésével és jogkövetkezményével, az egyezségkötés lehetőségeivel foglalkoztunk.

Egyszerűsített felszámolás
Amennyiben az adós gazdálkodó szervezet vagyona a felszámolási költségekre sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányosságai miatt a felszámolás technikailag lebonyolíthatatlan, akkor - a felszámoló kezdeményezésére - a bíróság dönthet a felszámolás egyszerűsített befejezéséről. A felszámolónak az egyszerűsített felszámolást írásban elő kell készítenie. Ez tartalmazza a bejelentett hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, a behajthatatlan követelések, a pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot.

Az előkészítés során a felszámoló tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy a felszámolást egyszerűsített módon kívánja befejezni. Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján tájékoztatja a felszámolót az adós - előtte ismert - vagyontárgyairól, követeléseiről. Amennyiben ennek alapján úgy ítéli meg, hogy a felszámolás egyszerűsített befejezése nem indokolt, a felszámoló eljárása miatt kifogást terjeszt elő a felszámoló bíróságon.
Felszámolási záró-adóbevallás benyújtása ilyenkor kötelező. Ez ugyanis a felszámoló eljárás alatti kötelezettséget veszi számba, függetlenül attól, hogy az adós korábbi iratai fellelhetőek-e vagy sem. 

dr. Marosi Andrea

A teljes cikk itt olvasható!
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!