Az elmúlt öt év árbevétel-növekedése alapján elkészített közép-európai Technology Fast 50 listára az idén összesen tizennégy magyar vállalat került fel, és ezzel Magyarország a régió éllovasa lett. Csehország tizenhárom, Lengyelország pedig kilenc vállalattal képviselteti magát a rangsorban.

A globális pénzügyi válság miatt most nehéz konkrét dolgokat mondani. Jelenleg csak annyi biztos, hogy nagy a bizonytalanság, aminek rövid távon miden gazdasági szereplőre negatív hatása lesz - fejtette ki a Deloitte szakértője, Karli Péter, a Technológia, Média és Telekommunikáció iparági munkacsoport közép-európai igazgatója. A szakértő szerint a fenti tényezők biztosan hatással lesznek a gyorsan növekvő technológiai cégekre is, és egyelőre nem lehet megmondani, hogy a rossz piaci hangulat mikor változik majd meg.

Nehezen használható tapasztalatok

Bár ilyen piaci felfordulásra már nagyon rég volt példa, Karli Péter szerint azonban a múltbeli tapasztalatok alapján azt lehet várni, hogy a bizonytalanság hatására a cégek megpróbálják majd visszafogni a költségeiket, ami minden bizonnyal megnehezíti majd a technológiai vállalatok helyzetét is.

A technológiai kereslet kialakulásához kell egy előrelátható időtáv, mert az ilyen fejlesztéseikkel gyakorlatilag a jövőbe invesztálnak a cégek. Az ilyen ciklusokban az is jellemző, hogy a bizonytalanság csökkenésével, azaz nem is feltétlenül a mélyponton, már látszani kezd, hogy mik lesznek az új lehetőségek.

A legdinamikusabbak Az idei Fast 50 listán szereplő vállalatok átlagos, ötéves növekedése 1271 százalék volt, ami a verseny történetében az eddigi legmagasabb. A Fast 50 cégek közel felét a szoftvergyártó vállalatok adják, ők a teljes ranglista 24 helyét foglalják el. Az Onlinet 2233 százalékos árbevétel-növekedést produkált az elmúlt öt éves időszakban, az Externet pedig 450 százalékosat.

Az eddig dinamikusan fejlődő cégeknek is ki kell ekkor találniuk, hogy miképp lehet az új helyzethez alkalmazkodni, miképp kell saját működésüket a megváltozott keresleti viszonyokhoz igazítaniuk – fejtette ki a szakértő. Lehetnek olyan technológiai cégek is, például a költségcsökkentő technológiákat nyújtó vállalatok, amelyeknek ez a szakasz már a válságból való kilábalási pontot jelentheti.

Limitált vállalati hatások

A pénzügyi válságnak lehet hatása a vállalat eredményességére, de ennek mértéke semmiképp sem lesz jelentős – véli a Deloitte-lista hatodik helyén végzett, ügyfélhívó-rendszerek és információs terminálok gyártásával, kereskedelmével és üzemeltetésével foglalkozó Onlinet Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Wortmann Ádám. A céget az érintheti, hogy a jellemzően a bankszektorból kikerülő ügyfelek óvatosabbak lesznek, ami késlelteti az új beruházásokat. Wortmann Ádám elmondta, hogy ebből adódóan vannak függőben levő megrendeléseik, de a meglévőket nem érinti igazán a válság, mert a termékeik specialitásából adódóan a korábbi ügyfelekkel szolgáltatási szerződéseket kötött a társaság.

A 60 főt foglalkoztató vállalat vezetője szerint a cég helyzete azért nevezhető jónak, mert a társaság időben kilépett a nemzetközi piacokra. Az Onlinet Magyarországon kívül Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Oroszországban és az Egyesült Királyságban is jelen van. A leányvállalatok jelenleg 20 százalékot képviselnek az árbevételből, de már jövőre 35-40 százalékra nőhet ez az érték, főleg Oroszországban vannak kiemelkedően jó lehetőségek.

Pórffy András, az 50-es lista 33. helyét megszerző Externet elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy cége esetében a dinamikus növekedés magyarázata kettős: az első három és fél év alatt az egész piacot kétszámjegyű éves bővülés jellemezte, az utolsó évben pedig bár lelassult a növekedés, de a társaság részt tudott venni a konszolidációs folyamatban.

Pórffy szerint az Externet esetében előnyös, hogy az előfizetői bázis kifejezetten szerteágazó, így az árbevételt közvetlenül csak egy jelentős keresletzuhanás vetné vissza, azaz ha komolyan megugrana a munkanélküliség, vagy nagyot romlana a vállalati szektor helyzete, amire egyelőre nem számít a cég vezetése.

Fontos a szürkeállomány

A helyzetet bonyolítja, hogy a technológiai szektor egyike a „szürkeállományra” alapozó iparágaknak, azaz kiemelten fontos a megfelelő minőségű munkaerő. Karli Péter szerint épp ezért lehet dilemma, hogy mit kell tenni ilyen válságos időkben, milyen alkalmazkodásra lehet szükség.

A kérdésre minden vállalatnak magának kell megtalálnia a választ, ami azon is múlhat, hogy a cég milyen növekedési fázisban van, milyen beruházásokba kezdett bele, mennyire volt konzervatív az utóbbi időben az üzleti politikája. Akik üzleti szempontból most nyugodtabb szakaszban vannak, azok bízhatnak abban, hogy a krízist könnyebben átvészelik, akik nem, azoknak nehezebb lesz – foglalta össze a Deloitte elemzője, aki szerint az új technológiákkal foglalkozó cégeknek könnyebb lehet a helyzete, mint az érettebb piacokon jelen levőknek. Az Ecoline-nak nyilatkozó, 50-60 főt foglalkoztató cégek vezetői nem terveznek elbocsátást a közeljövőben.

Volatilis forint, drága hitelek

A válság egyik fontos hatása Magyarországon a forint volatilitásának megnövekedése és a magyar deviza gyengülése is. A Technology Fast 50 listán szereplő magyar társaságok közül a hazai piaci mérete miatt viszonylag sok az exportra is dolgozó vállalat, akiknek természetesen fontos az árfolyam, de mivel exportőrök, így nem feltétlenül járnak rosszul a forint gyengülésével – mondta el Karli Péter.

Sok iparágban komoly gondot jelent, hogy a bankrendszer működési problémái miatt egyre nehezebb forrásokhoz jutni. A szakértő szerint a feltörekvő technológiai cégek szempontjából ez talán kevesebb gondot jelent majd, a fő finanszírozó kockázati tőkealapok ugyanis komoly forrásokkal rendelkeznek, így ha egy ügylet hitelfinanszírozás nélkül is megoldható – márpedig ebben az iparágban ez a jellemző -, akkor most is létre jöhetnek komoly üzletek.

A finanszírozási gondok elsősorban azért érintik az Externetet, mert a cég középtávú terveiben további vállalatfelvásárlások szerepelnek. Egy komolyabb akvizícióhoz most nehezebb tőkét szerezni most, mint fél éve, de ez nem csak az Externetre igaz, így jó eséllyel csak kitolódnak az időben az ügyletek. Az Onlinet helyzete még egyszerűbb, a társaságnak ugyanis gyakorlatilag nincsenek hitelei.

Csak optimistán!

A Deloitte listájára felkerült magyar vállalatok vezetői a válság ellenére is optimistán néznek a jövőbe. Az idén 4 milliárd forintos forgalomra számító Externet középtávú célja az árbevétel 10 milliárd forintra való növelése. Az idén 1 milliárd forintos forgalmat hozó Onlinet az elkövetkező években további terjeszkedést tervez a régióban, majd pedig Nyugat-Európában is, aminek következtében a cég 10-15 országban jelen levő, 15-20 milliárdos árbevétellel rendelkező tárasággá kíván válni.