Az Országgyűlés még a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon elfogadta az új reklámtörvényt, nagy része szeptembertől hatályos, egyes rendelkezéseit viszont csak jövő tavasztól kell alkalmazni, írja a Mai Piac. A jogszabályt kizárólag az üzleti vállalkozások egymás közötti ügyleteire, illetve a versenytársak tevékenységét érintő, úgynevezett B2B kapcsolatokra kell alkalmazni. Az üzleti vállalkozások és a fogyasztók közötti, B2C kapcsolatok tekintetében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló, szintén új törvény szabályozza a reklámozással összefüggő visszaéléseket.

Szűkülő lehetőségek

A jövő generációjának védelmében tilos az alkoholtartalmú italok gyermek- és fiatalkorúaknak szánt reklámja. Az általános rendelkezésekhez képest fél évvel később, csak jövő márciustól lép hatályba a dohányreklám tilalma, bizonyos kivételekkel. Ilyen például a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú, és az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül nyomtatott, illetve kiadott sajtótermékben megjelenő reklám. Vagy, ha a forgalmazási helyen (üzletben) reklámozzák, feltéve, ha az kizárólag az ott tartózkodó vevők számára érzékelhető. A reklámok tehát jóformán csak a termék nevét és árát tartalmazhatják, a név legfeljebb A/5-ös, az egész hirdetés pedig maximum A/1-es méretű lehet. Ezek a hirdetések azonban kivételes esetekben sem szólhatnak fiatalkorúakhoz és nem késztethetik őket túlzott dohányfogyasztásra. Továbbá nem tüntethetik fel a dohányzást egészséges tevékenységként és nem ábrázolhatnak senkit ebből a célcsoportból. Emellett tiltják azokat az összehasonlító reklámokat is, melyek más vállalkozás jó hírnevét, cégnevét és árujelzőjét sértik.

Tilos a spam

Továbbra sem kell a direktmarketingeseknek a címzett hozzájárulását kérniük, de arról tájékoztatni kell őt, hogy a jövőben bármikor megtilthatja az ilyen megkereséseket (ez a szabály a törvény más részei­nél később, 2009 áprilisától lép életbe). Az e-maileknél viszont marad a szigorú szabályozás és tilos a spam. Lényeges változás, hogy a fogyasztók védelme érdekében ezután más megítélés alá esik, ha a címzett természetes személy, illetve ha nem az. Korábban a spam-szabályok opt-in (a címzett hozzájárul, hogy felvegyék a listára) rendszere minden elektronikus címet érintett, mostantól előzetes, kifejezett hozzájárulást csak B2C relációban, a természetes személyekhez kapcsolódó e-mail címekhez kell kérni, ugyanis a jogi személyek esetében közzétett info@ kezdetű e-mail címekről vélelmezhető, hogy ajánlatok fogadására is szánják a létrehozói. Ezért aztán a Nemzeti Hírközlési Hivatalnak (NHH) nincs eljárási kötelezettsége. Mérlegelési jogkörében eljárva azonban dönthet arról, indít-e eljárást, ha vállalkozástól érkezik a panasz. Rossz hír a spamküldőknek, hogy 2009. május 31-ig a megkapott hozzájáruló nyilatkozatok nyilvántartását ki kell egészíteni a hozzájáruló személyek nevén túl a lakcímükkel. Ez életidegen szabály, elvárásainak nem lesz könnyű megfelelni – így minősítette az új passzust Sylvester Nóra, a hivatal informatikai igazgatója.

 Lépésről lépésre

Tisztességtelennek minősül, ha olyan gyakorlatot folytat egy vállalkozás, amelynek nincs meg ehhez az ésszerűen elvárható szintű szakismerete, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el. Így a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti vagy késztetheti, amelyet az egyébként nem hozott volna meg. A szabályozás különösen tisztességtelennek minősíti az olyan kereskedelmi gyakorlatot, amely megtévesztő vagy agresszív.

A szabályozás harmadik lépcsőjéről, az úgynevezett feketelistáról a Mai Piac portálon olvashatnak bővebben.