© Stiller Ákos

Idén 69 ezerről 71 500 forintra nő a minimálbér, és 87 ezerre emelkedik a legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma. Ez a minimálbér esetén a tavalyi 56 190 forintos nettó jövedelemmel szemben 1620 forinttal magasabb, 57 814 forintos nettó jövedelmet jelent. A munkáltatók járulékterhei is ennek megfelelően kismértékben emelkedni fognak a minimálbér fizetése esetén. Rosszabbul járnak azok, akiknek éves jövedelmük eddig 1 millió 700 ezer forint volt. Ők 18 százalékos szja-kulccsal adóztak. Ha 2009-ben növekszik a jövedelmük, akkor a növekmény magasabb adózási sávhatárba esik, és 36 százalékos kulccsal adózik.

A sávhatárok immár 3 éve nem változnak, így ha valaki béremelést kap és azzal átlépi az évi 1 millió 700 ezer forintos sávhatárt, akkor – mint a fenti példa is mutatja – automatikusan magasabb kulccsal adózik – mutat rá Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője, hozzátéve: ez az egyik leghátrányosabb „nem módosítás” 2009-ben. Az szja-törvény e paragrafusa fenntartja azt a gyakorlatot, hogy a dolgozókat minél alacsonyabb béren vagy bejelentés nélkül foglalkoztassák – ezzel is támogatva a feketegazdaságot.

Legfőbb adóváltozások 2009-ben

- nem kell ingatlanadót fizetni - eltörölték az örökösödési illetéket - értékalapú helyett fix összegű a cégautóadó - új szja-adókedvezmény a  nyugtaadásnál - maximum 100 ezer forint - adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezében - 20 százalékos mulasztási bírság a 250 ezer forint feletti készpénzügyleteknél - megszűnt az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos határa - egyedi korlátok kultúrautalványra és iskolakezdési támogatásra - a munkaadó vállalhatja, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását; ezt  január 31-ig kell kérnie az alkalmazottnak - az adóhatóság akkor is felfüggesztheti az adózó adószámát, ha ismételten kényszerül 60 napos üzletbezárást elrendelni - megszűnt a 35 százalékos osztalékadó; a módosítás az osztalék adóztatására – feltéve, hogy az osztalékra nem az egyéb jövedelemre irányadó szabályok alkalmazandók – 10 vagy 25 százalékos adómértéket ír elő - a cég adómentesen juthat a saját külföldön lévő - off-shore - cégétől kapott osztalék és az abból kivont tőke 75 százalékához - magánszemély az alacsony adókulcsú államból származó "egyéb jövedelmére" kap "amnesztiát"; az ilyen országból kapott kamat, osztalék és értékpapír árfolyamnyereség-adója 10 százalék

Igaz, a sávhatár inflációt követő módosítása (1,7 millióról 2 millióra) elmaradt, ám a különadónál mégis megvalósult a "sávhatár" emelése, csak kicsit másképp – ez  Angyal József okleveles adószakértő szerint az egyik legjelentősebb adóváltozás 2009-ben. A járulékalap felső határának 19 500 forintról 20 400 forintra emelésével különadót – szemben a 2008-as évi 7 millió 137 ezer határral – csak évi 7 millió 446 ezer forinttól kell fizetniük a magánszemélyeknek. Vagyis a magasabb jövedelműeknek 4 százalékkal kevesebb (külön)adót kell fizetniük a 7,137 és a 7,446 millió forint közötti jövedelemsávban. Ez összesen 12 360 forint  megtakarítást jelent 2008-hoz képest. Az alacsonyabb bérből élőknek viszont nem csökken az adójuk. 

Nemcsak a különadóra, hanem a járulékokra is igaz, hogy a kisebb keresetűek után többet fizethetnek, mivel a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék alapja 2009-től megegyezik, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap – figyelmeztet Angyal József. Az intézkedés állítólagos célja, hogy a munkáltatónak, illetve a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie. Csakhogy az is előfordulhat, hogy épp a dupláját kell, mint eddig. 

Tavaly a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána. Ez januártól megváltozott: az alkalmazottnak már nem a bruttó (minimál)bére (2009-től 71 500 Ft), hanem annak a duplája (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után köteles fizetni a másfél százalékot a munkáltató, ezen felül a 3 százalék munkaadói járulékot, ha a minimum járulékalap után fizet. Ez több mint a kétszerese a 2008-as mértéknek.

A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső munkaadói járulék szintén a munkaadó pénztárcáját fogja terhelni. Bár a kormány nem tervezte a járulékok emelését, a törvénymódosítás mégiscsak járulékalap-kiszélesítésnek tekinthető – szögezte le Angyal József. Extra munkavállalói járulékot is kell fizetnie annak, aki betegszabadságra megy, adóköteles devizaellátmányt vesz fel, vagy munkahelye –  a jogszabályban megengedett felett – bármilyen költségét megtéríti. Januártól ugyanis a személyi jellegű kifizetések után is kérik a másfél százalékot.




Egyszerűsített bevallás: kinek nem ajánlott?

A munkáltatók havonta tájékoztatják az adóhatóságot dolgozóik jövedelmi és járulékaival kapcsolatos adatairól is. Amennyiben évközben többször váltunk munkahelyet, több munkáltató  is kitölti a közel 8 féle igazolásból álló kilépő papírunkat, de mi csak a legutolsó munkaadónk által összesített, vagyis a végső verziót látjuk. Ezt vagyunk kénytelenek összevetni az APEH egyszerűsített bevallásával – feltéve, ha az adóhatóságra bíztuk adóbevallásunk kitöltését. 
 

Munkáltatói igazolások kilépő papírhoz

1. Kilépő adatlap 2. Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnésekor 3. Adatlap bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettségekről ( összevonható lenne a 2.-kal) 4. Igazolólap munkanélküli járadék megállapításához 5. Igazolás az egészségbiztosítási járulékalapot és nyugdíjjárulék-alapot képező kifizetésekről. 6. Jövedelemigazolás pénzbeli egészségbiztosítási ellátás megállapításához 7. Igazolás különadó-előleg fizetéséről 8. Igazolás ekhós kifizetésekről

Könnyen előfordulhat, hogy a munkáltatónk által összesített verzióba "hiba" csúszik, vagyis eltér az egyes munkáltatók által havonta szolgáltatott adatoktól, aminek alapján az APEH elkészíti az egyszerűsített bevallást. De ha az adózó "belejavít" az APEH által megküldött egyszerűsített bevallásba, bajba sodorhatja a munkáltatóját. Vagyis az általa elkövetett hibára hívja fel az adóhatóság figyelmét. Eztán jöhet a mulasztási bírság.

Összefoglalva: a több tízmilliárd forintból megvalósított havi elektronikus adatszolgáltatást jelenleg az APEH nem információszolgáltatásra használja, hanem felesleges igazolások  kiadására kényszeríti a kifizetőket – véli az okleveles adószakértő. Ha eltérés van a két igazolás, nyilvántartás között, akkor ez szankcionálásra ad lehetőséget. A megoldás Angyal szerint az lehetne, ha a magánszemélyek jövedelemigazolását év végén a munkáltatók az APEH-tól le tudnák kérni "M30-as formátumban".

Amennyiben ez az "egyszerűsítés" a közeljövőben nem történik meg, felvetődik a kérdés, hogy az elektronikus adatszolgáltatás bevezetésére elköltött milliárdoknak mi volt a célja.